A munkavállalók sokszor panaszkodnak, hogy kevés az éves szabadságuk, de sok munkáltatónak még ez is sok. A családos munkavállalók, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy gyermekük után pótszabadságot vehetnek igénybe, de természetesen ennek is megvannak a szabályai.
2012. január 1. óta mindkét szülő alanyi jogon jogosult a pótszabadságra , amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelnek.
Azok a munkavállalók, akik 16 éven aluli gyermeket nevelnek, évente meghatározott számú pótszabadság illeti meg. A pótszabadságot először abban az évben lehet kivenni, amikor a gyermek születik, utoljára pedig abban az évben, amikor a gyermek a 16. életévét betölti. Nem kell töredékéveket számolni, hanem ha a gyermek tárgyév pl.: novemberében születik, a teljes évre járó pótszabadság jár rá tekintettel, továbbá ha tárgyév januárjában van a 16. születésnapja, még szintén a teljes évi pótszabadság adható ki.
Egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság két munkanappal nő.
Fontos megemlíteni, hogy a szabadság egy adott évben csak az aktuális évben munkával töltött napok után jár. Ez annyit jelent, hogy ha valaki fél évet dolgozik egy naptári évben, akkor a szabadság fele jár neki, amit időarányosan napra pontosan ki lehet számolni.
A jogszabály szerint a szülő azt a gyermeket veheti számításba, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevel vagy gondoz.
A munkajogi és a családtámogatási szabályozás azonban a „szülő” fogalmát is leszűkíti. Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket:
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő,
- a szülővel együtt élő házastárs;
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
- a gyám;
- a nevelőszülő;
- a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül).