Random

A kicsiny baranyai falu, ahova 5 év alatt több mint 13 ezren költöztek

Komló – Pontosan 70 ével ezelőtt a mai napon, 1951. szeptember 2-án nyilvánították várossá Komlót. Hetven év nem sok idő, városaink életkorát tekintve kevésnek is mondható. Ez az anno piciny, alig pár házas falu mégis nagy utat járt be az elmúlt 7 évtized alatt. Nézzük, hogyan kezdődött Komló város története.

Komló az 1900-as évek elején egy világtól elzárt, elmaradott falucska volt. Egészen 1931. december 31-ig a mánfai közjegyzőséghez tartozott. A nagyközségi rangot 1947. augusztus 9-én kapta meg, ekkor már Mecsekfalu, Mecsekjánosi és Kisbattyán is hozzá tartozott.

Az 1951-es év aztán jelentős változást hozott a település életében. Óriási léptékben haladt előre a bánya fejlesztése, fokozódott a termelés, az első kockaházak már álltak Kökönyösben, és nagy ütemben építették tovább a városrészt.

Falusi utcakép

Már az év elején tudták néhányan, hogy város lesz Komlóból, de a település képe még nagyon nem ezt mutatta. 1951-ben az egészségügyi bizottság több lakos ellen fellépett, rendezetlen udvaraik miatt. Több házból az utcára folyt a szennyvíz, ami tócsákban gyűlt fel az úton.

A szénre épült város
Füstölő kémények. forrás: Árgyelán György – Arcodon a fény

A második világháborút követő szovjet megszállás után az országnak egyre nagyobb mértékben volt szüksége a szénre. A politika a nehézipar fejlesztését írta elő, beszédes Gerő Ernő sokak által ismert kijelentése, miszerint Magyarországot a „vas és acél országává” kell tenni.

A széntermelés növekedésével Komló státusza is emelkedni kezdett. A város környékén termelt szén vizsgálatánál kiderült, hogy koxolásra alkalmas (1948-ban jelentették be, ekkor próbaképpen egy héten át komlói szénnel üzemelt a Diósgyőri Vasgyár), vagyis képes a vasérc megolvasztására. A komlói kőszenet főképp a dunaújvárosi vasmű kohóinak fűtésére tervezték használni.

De térjünk vissza 1951-be. Augusztus 29-én a helyi nagyközségi tanács rendkívüli ülést tartott, ahol elmondták, hogy a belügyminiszter szeptember 2-i hatállyal várossá nyilvánítja Komlót.

A város sorsát meghatározó rendelet szövege a következő volt: „A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata alapján Komló községnek – járási tanács alá tartozó – várossá alakítását elrendelem. A várossá alakulás végrehajtásának időpontja: 1951. szeptember hó 2. napja.”

A várossá nyilvánítás után még jobban felgyorsult a lakóházak építése, az első 5 éves terv jelentősen megváltoztatta a település képét.

Az első 5 éves terv, sorra nőnek ki a földből a városrészek

A város fejlődését 50-54 között már a szén határozza meg. Míg a lakosság száma 1949-ben 4.147 fő volt, 1954-re már elérte a 17 200-at. Vagyis röpke öt év alatt 13053 lakossal gyarapodott Komló. Izgalmas lehetett átélni ezt az időszakot. Komló lakossága ezt követően folyamatosan nőtt a nyolcvanas évek végéig, ekkor 32-34 ezren élhettek itt. Ezt követően csökkenni kezdett a lakosok száma. Az okokat ismerjük, de most ugorjunk vissza az 50-es évek elejére.

 

A bányászoknak és a város építőinek szállásra volt szükségük, ezért rohamtempóban folyt a munka.

  • 45-50 között 216
  • 51-56 között pedig 2187 lakás épült.

 

Ahogy a lakosság úgy a lakások száma is mára elképzelhetetlen mértékben nőtt. Az építkezéseken épp úgy ahogy a bányákban munkaverseny folyt.

Apropó bányák. Ezekben az években újították fel a Kossuth bánya I. aknáját, befejezték ugyanitt a második akna építését, ekkor készült el az Altáró (1948-1952), átadták Béta-aknát (1953) és meghatározták Zobák helyét (1952. április 8.).

Az egykori Béta bánya

A bányák mellett más helyi vállalatok is alakultak. Úgymint a Carbon elődje, a Komlói Víz- és Csatornamű Vállalat, és 51. november 7-én a helyi buszközlekedés is elindult.

Átalakult a belváros arculata, megépült a Városház tér

A nagyszabású építkezések hatására elkezdett kialakulni a város arculata, és a tervezők úgy döntöttek a városközpont legjobb helye a Komlóról kivezető utak csomópontjában lesz, ahol akkor egy focipálya volt. Bizony, a városháztér jelenlegi helyén egykor focimeccseket játszottak.

A városháztér terve, két emeletes lakóházzal. forrás: Tükörcserepeink

A teret és az azt körbe vevő épületeket Zöldy Emil tervezte. Az ő nevéhez köthető a pártház (mai múzeum) a tanács a postával, (városháza) a Béke szálló, és a kissé távolabb található Tröszt épületének tervezése.

A tervidőszak jelentősebb fejlesztései közé tartozik még a KBSK sportpályája és a Kökönyös nyugati általános iskola és a kórház (1958) átadása.

Városház tér

A hatvanas években tovább fejlődött a település, ekkor rakták le Dávidföld alapjait is, de ez már egy másik történet lesz.

Beszámolónk nem teljes, és a korszak hibáira sem tértünk ki, de írásunk célja, hogy megmutassuk, milyen mozgalmas éveken van túl Komló reméljük a legtöbbeknek átjött.

Nekünk mai komlóiaknak pedig az a dolgunk, hogy városunknak ne csak múltja, de jövője is legyen, úgy, hogy közben megőrizzük, ápoljuk történelmét.

Cikkünk nem jöhetett volna létre a Városi Helytörténeti Múzeum kiadásában megjelent Tükörcserepeink című könyv nélkül, azon belül is Cserdi András a múzeum korábbi igazgatójának beszámolóira támaszkodtunk.

Hirdetés