Random

Közel 8 kilométer hosszú alagútrendszer kanyargott a város alatt egykor

Komló – Rengeteg érdekességet rejt Komló múltja, az egyik ilyen a város alatt elnyúló altárói vágatrendszer.

Az alagutak kihajtását 1949-ben kezdték és egészen 1981-ig bővítették a rendszert, kisebb nagyobb szakaszokkal. Teljes hossza elérte a 7,9 kilométert, vagyis hosszabb volt mint a 4-es metro teljes vonala, ami 7,4 kilométeres.

 

1949. Az első méterek. Forrás: Árgyelán György

Ebben az alagútrendszerben is közlekedtek szerelvények, csak a metróhoz képest jóval kisebbek. A Ganz gyártmányú mozdonyok 25 km/h-s átlagsebességet tudtak, és egyszerre akár 100 szénnel teli csillét is elvontattak. Nem csak a szenet, hanem a fekete aranyat kitermelő bányászokat is ezek a vasutak szállították a bányák és a szénosztályozó között.

Üres csillék. Fotó: Árgyelán György

Az altáró rendszer Kossuth Aknát, Anna Aknát és Zobákot kötötte össze. Az alábbi térképen látszik, hogyan fut végig a város alatt a vágat.

A rendszer nyomvonala (zölddel jelölve)

Átmegy az újtelepi Ősz utca alatt, majd a Bajcsy-Zsilinszky utcában, nagyjából a Leo Amici épületénél kettéágazik. Az egyik vonala elkanyarodik Pécs felé a volt Kossuth Akna irányába, (ma napelempark található a területen) a másik pedig Anna akna felé veszi az irányt. Itt található az egyik rakodó.

Anna aknát elhagyva aztán az Ady Endre utca utolsó garázsa mellett elkanyarodik, átmegy a Gesztenyésre vezető út alatt végül felér Zobákra.

“Ezzel a csillével teljesítette Kossuth-Bánya 1982 December 16-án éves szakmai tervét! 690 000 Tonna” fotó: Árgyelán György

Kossuth-Bányaüzem Altáró III.oszt. Súlytólégveszélyes Fokozottan Tűzveszélyes, Fokozottan Szénporrobbanás-és Gázkitörésveszélyes A fokozatú bányatérség – olvasható a táró felett. Nem volt veszélytelen munka a bányászat.

 

Ma egy áruházat látnánk kinézve az alagútból. Fotó: Árgyelán György

A 90-es évek végén felvetődött az ötlet, hogy óvóhelyként hasznosítsák az építményt, de később ezt elvetették. A kétezres évek elején rekultiválták a járatokat és végleg megszűnt az Altáró.

 

Napjainkban emlékhely. Fotó: S. Bence

Legendák

Az adatgyűjtés során több érdekességbe botlottam de egyet muszáj megemlítenem. Az egyik kommentelő szerint az egykori vasasi Petőfi akna összeköttetésben állt a komlói Béta aknával ami pedig Zobákkal volt összekötve. Ha ez igaz és hozzávesszük az Altárót, akkor a mai Lidl területéről el lehetett volna jutni a föld alatt egészen Pécs Vasasig. Persze nem egy vonalban, a tárók függőlegesen különböző magasságokban helyezkedtek el, de akkor is izgalmas ebbe belegondolni.

/források: Dunántúli Napló, 1952. július 11., Jäger László – A Komlói kőszénbányászat Története 1812-2000 című könyve/

/A cikkben szereplő ritka fotókért köszönet Árgyelán Györgynek/

Hirdetés