A legt
öbb szülő számára óriási dilemma, hogy bölcsődébe adja e a gyermeket vagy más megoldást keressen pl.: otthon marad vele három évig, vigyáz rá a mama, papa.
Döntésünket befolyásolja milyen az anyagi helyzetünk, munkahelyünkre hogyan tudunk visszamenni, van e nagyszülői segítség. Egyszóval nem egyszerű a döntés. Ha mégis úgy döntünk bölcsődébe megy a gyerekünk, akkor erre fel kell készíteni, ahogyan magunkat is, hiszen az elszakadás megviseli a gyereket és a szülőket is. (ezt tapasztalatból tudom) Egy idő után azt vesszük észre, hogy rohamosan közeledik a beszoktatás ideje, nehéz elengedni őt …, de el kell kezdeni a testi-lelki felkészítést, mert az imádott gyermekünk új környezetbe kerül és ezt általában nehéz megszokni.
Ha az elején zökkenőmentesnek is látszik a dolog, előbb-utóbb lesz sírás, de ez természetes, sőt szakemberek úgy gondolják talán az a gond, ha egyáltalán nincs sírás, kötődés a szülő felé.
A beszoktatás általában 2-3 hét, de minden gyermek más, másképpen vészelik át ezt az időszakot. Ahhoz, hogy a gyerek és a szülő között az eddigi intenzív kapcsolat fennmaradjon elengedhetetlen, hogy a bölcsődéből hazatérve minél több tartalmas közös program legyen, valamint beszélgessünk a picivel mi történt a bölcsibe, kivel játszott, mit evett stb. Természetesen ebben a korban a gyerekek szeretnek túlzásokba esni, kicsit „kiszínezni” a dolgokat, de ebből a szülő le tudja vonni a következtetéseket pl.. mi zavarja őt.
Sajnos jó néhány betegségen is átesik, hiszen új környezetbe kerül, számára ismeretlen gyermekekkel, felnőttekkel találkozik, ezért az egyik talán legfontosabb dolog, hogy immunrendszerét erősítsük. Az életkorának megfelelő táplálkozás, vitaminok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebben átvészelje a betegségeket és talán kevesebbet is lesz beteg. Ha viszont megbetegszik ne vigyük közösségbe, otthon segítsük a gyógyulását, hiszen az anyai gondoskodás semmivel sem helyettesíthető.
