Az épületek akár utólagos hőszigetelése napjainkban már nem lehet kérdés, azonban az 1970-80-as évekig, az olajválságig ez fel sem merült, azóta viszont a jelentősen növekvő energiaárak miatt napirenden van.
Az energetikai korszerűsítésnek számos aspektusa van, de a hőszigetelés a leginkább ismert, és relatíve a legkisebb költséggel megvalósítható. Ráadásul a környezet védelmében, a károsanyag-kibocsátás csökkentését megcélozva is egyre égetőbb kérdéssé vált.
A háztartások energiafelhasználásának 70%-át a fűtés teszi ki, azonban az így előállított meleg többek között a homlokzatokon, a tetőn és a nyílászárókon át távozik. Hogyan csökkenthető a hőveszteség? Mely szerkezetekkel kezdjük a felújítást? Milyen hőszigetelő anyagok lehetnek megfelelőek?
Hol kezdjük a hőszigetelést?
Az új építésű családi házak tulajdonosai már nem szembesülnek télen hideg falakkal, huzatos ajtókkal és ablakokkal, nyáron elviselhetetlen meleggel a tetőtérben, ugyanis az energetikai szabályozások által előírt közel nulla energiaigény részben megfelelő hőszigeteléssel, hőszigetelt nyílászárókkal biztosítható.
A régebben épült házakban azonban gyakori, hogy fűtés mellett sem érezzük magunkat komfortosan, ráadásul jelentős összeget felemészt, ezért komoly beruházást igénylő energetikai felújítást tervezünk. A legjobb, ha komplex megoldást találunk, de ha nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges összeg, akkor több részletben kell megvalósítani a projektet.
Hőveszteség és hőszigetelés
A fizika törvényei gondoskodnak róla, hogy a hő megtalálja a kifelé vezető utat, ezt tudja megakadályozni a korszerű és megfelelően kivitelezett hőszigetelés. A cél, hogy egy homogén, hőhídmentes burkot hozzunk létre az épület körül.
A legjobb megoldás, ha egy ütemben készítjük el valamennyi szerkezet hőszigetelését, hogy sehol ne tudjon kiszökni a meleg. Ha viszont anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé, azzal kezdjük, amelyik a legnagyobb hőveszteséggel jár. Egy átlagos családi ház esetén a tetőn 20%, a külső falakon 30%, a nyílászárókon 15%, a padlón, a tömítetlen réseken és a fűtési rendszeren 10-10-10% hő távozik.
Ebből is látható, hogy először a legnagyobb veszteséget okozó külső felületek, elsősorban a homlokzatok és lábazatok, továbbá a nyílászárók, valamint a tető hőszigetelését kell megoldani. Ezzel, amennyiben megfelelő anyagokat, szerkezeteket választunk, csökkenthető a párásodás és a penészedés is.
Költségmegtakarítás és komfortérzet-növelés hőszigeteléssel
Amikor az energetikai felújítást tervezzük, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy 1℃-os hőmérséklet-csökkentés akár 6%-os költségmegtakarítást is eredményezhet. Fázni viszont senki sem szeret, de nem is feltétlen jelenti azt a hőmérséklet kis arányú csökkentése, amennyiben a komfortérzetünk magasabb.
Ha szigeteljük a homlokzatokat és a nyílászárókat, a fal melegebb, a levegő páratartalma optimális lesz, megszűnik a huzat, vagyis a helyiség 20°C-os hőmérséklete ellenére is komfortosabban érezzük magunkat, ráadásul kevesebbet is kell fűtésre költeni.