12.7 C
Komló
2024. március 29.
spot_img
KezdőlapKistérségi hírekMeghurcolták egy baranyai falu nevét az interneten

Meghurcolták egy baranyai falu nevét az interneten

Bürüs – A szeretlekmagyarország.hu írta meg, hogy a Baranya megyei Bürüs az adjkirály.hu felületén gyűjt adományokat, mert annyira elszegényedett a falu. A „szívszorító” cikket több sajtóorgánum is átvette, aztán a Magyar Narancs személyesen is elment a faluba. És kiderült, hogy  az önkormányzat nem is intézett ilyen felhívást.

 

Az újságírói etika állatorvosi lova is lehetne az eset, ami most a baranyai aprófaluval történt. Egy portál ugyanis úgy írta meg a cikket, hogy nem hívta fel az érintetteket, nem győzödött meg több, egymástól független forrásból a hír valóságtartalmáról, majd ezt az írást (szintén ellenőrzés nélkül) a többi portál is átvette. Pedig csak egy telefon kellett volna, hogy kiderüljön az igazság.

– Nagyon kellemetlen ez nekünk – mondta el Kolat Irén, amikor meglátogatták őt az épp tavaly kifestett művelődési házban. – Az egyik falubelink ismerőse annyit kérdezett tőlünk, hogy fogadunk-e adományokat. Mi mondtuk, hogy igen, sok könyvet, ruhákat kaptunk már különböző szervezetektől. De arról fogalmunk sem volt, hogy ez felhívásként megjelenik majd valahol, és ilyen össztüzet zúdít ránk.

Az adománygyűjtésről ugyanis több portál is beszámolt, a cikkek alatt pedig elképesztő mennyiségű és számos minősíthetetlen hangvételű hozzászólás érkezett. Az olvasók jelentős része azt kifogásolta, miért nem mennek el az ott élők dolgozni, ahelyett, hogy az interneten koldulnak.

– Épp ez az egyik legfájóbb pontja a történetnek: nálunk nem az a fő probléma, hogy nincs munkahely, hanem hogy lassan nem marad, aki dolgozhatna – mutatott rá a község polgármestere. – A lakosság fele nyugdíjas, 10-15 százalék a gyermekkorú és a maradék lenne keresőképes. Ebből öt fő a közmunkaprogramban dolgozik, néhányan gazdálkodnak, a legtöbben pedig külföldön találtak munkát. Hivatalosan 89-en lakunk a faluban, valójában azonban jó, ha hetvenen. A lakosság elöregedik, aki teheti, elköltözik – tette hozzá.

 

A művelődési ház könyvtárként és irodaként is funkcionál.

 

Ezzel azonban a kis baranyai zsáktelepülés nincs egyedül. A rekord foglalkoztatást produkáló Almáskeresztúron éppen ugyanezekkel a gondokkal küszködnek, akárcsak számos más (baranyai) községben, sőt, városban. A probléma rendszerszintű, és egy egyszeri adománygyűjtés aligha segíthetne ezen.

– Nekünk az év 365 napján kell szembenéznünk ezzel, nemcsak akkor, ha megjelenik egy cikk, amit politikai hangulatkeltésre használnak fel – hangsúlyozta Kolat Irén. – A fokozatosan kiürülő településeknek hosszútávú tervekre van szükségük ahhoz, ha fenn akarnak maradni. Én most a turizmusban látom Bürüs lehetőségeit, az itt tapasztalható nyugalmat, csendet szeretném az ezt igénylő embereknek „eladni.”

És hogy milyen formában tenné ezt a község első embere? Első körben egy 12-15 férőhelyes faházat építene (kb. hatmillió forintból), amit kisebb osztályoknak, csoportoknak, baráti társaságoknak adna ki. A befolyó összegekből később újabb házakat építene.

– Az önkormányzatnak jelenleg nincs szálláshelynek alkalmas épülete, és a lakóházak közül sem felelne meg mindegyik az előírásoknak – magyarázta a polgármester. – A faházakra már elkezdtük félretenni az iparűzési adót, de még várnunk kell az építkezésre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy addig ne csinálnánk semmit. Hagyományteremtő programokat szervezünk, így például a Kelt Tészta Fesztivált, amelyre idén 500-600 fő volt kíváncsi. Ezek a rendezvények arra jók, hogy idevonzzák az érdeklődőket, a szálláshelyek pedig arra kellenek, hogy itt is tudjuk tartani őket.

 

A falu dísztava, háttérben a templommal.

 

Most egy télen-nyáron használható tűzrakóhely és egy dísztó az aprófalu fő látványossága, meg a csöppnyi kis könyvtár, amelyben lassan 1500 könyv foglal helyet. A könyvtáros ugyan elment Szigetvárra dolgozni, így nem tudnak eleget tenni a törvényi előírásoknak és folyamatosan működtetni a helyet, a pécsi Csorba Győző Könyvtár segítségével ezt is megoldják majd: a könyvtárbusz ezt a települést is felveszi a megállóhelyek közé. Hagyományos buszok is járnak azért erre, napi hét darab – gyakran felszálló vagy leszálló utasok nélkül. A lakosságot a falubusz segítségével viszik orvoshoz, és a szociális étkeztetést is azzal oldják meg. Sőt, évi kétszer ezzel mehetnek az érdeklődők színházba vagy épp kirándulni – teljesen ingyen.

– Igyekszünk mindent megtenni azokért, akik itt maradtak – hangsúlyozta Kolat Irén. – Pályázunk, amire csak tudunk, mindenki kap tűzifát, rendezünk vetítéseket, közös főzést, majálist, a gyerekeknek kézműves foglalkozást. Nem telik el úgy negyedév, hogy ne lenne valamilyen program a faluan. Lehet, hogy iskolánk és boltunk már nincs, hogy a község már nem tud eltartani egy papot és egy tanítót, mint a hetvenes évek végén. De azt sem érdemeljük, hogy a nevünket meghurcolják olyanok, akik soha nem jártak nálunk vagy nem voltak ilyen helyzetben.

Via: Magyar Narancs

Fotók: K. E.

- Hirdetés -spot_img

Kövess minket

8,536RajongókTetszik
60KövetőKövetés
29FeliratkozóFeliratkozás
- Hirdetés -spot_img
- Hirdetés -spot_img

Minden más