Már zajlik az utasszámlálás, jövőre új menetrend szerint járhatnak a komlói helyi járatos buszok.
Az önkormányzat által szerdán kiküldött sajtóközlemény szerint a cél az, hogy a nemrég felújított utcákat bekapcsolva úgy lehessen sűríteni a járatok számát, hogy közben a buszok futáskilométere nem nő. A szolgáltatóval közösen tervezett új menetrend a tervek szerint a jövő év első hónapjaiban léphet életbe.
Hogy ez pontosan mit jelent, mely járatokat és hogyan érinti, arról egyelőre nincs bővebb információ. Egy biztos: a városnak saját érdeke, hogy – miközben biztosítja a megfelelő tömegközlekedést a lakosságnak – minimalizálja az „indokolt veszteségeket”. Ezeket ugyanis az önkormányzatnak kell állnia, míg a buszos cég cserébe nem csökkenthet vagy szüntethet meg járatokat. (Korábban ez nem így volt: minden veszteséget az akkori Pannon Volánnak kellett kigazdálkodnia.)
Más kérdés, hogy ezt a feladatot a komlói önkormányzat évek óta úgy oldja meg, hogy az államtól kér rá pénzt. A „szokásos” 7 millió forintot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pályázatán már meg is nyerte a város „közösségi közlekedés támogatására”, és további több mint 100 millió forint rendkívüli önkormányzati támogatásra is benyújtja majd a kérelmet.
Ugyanaz a régi lemez
Arról, hogy nincs új a nap alatt, többek között ebben a 2015-ös vagy 2014-es cikkben olvashat. A probléma régóta ugyanaz: a buszos társaság évek óta veszteségesen üzemelteti a komlói helyi közösségi közlekedést (2011-ben például 120 millió forint hiány keletkezett). Egy átfogó vizsgálat 2012-ben kimutatta, ennek egyik oka, hogy az utasok 59 százaléka díjmentesen utazik, 26 százaléka pedig valamilyen kedvezmény igénybevételével. A kedvezményes diák- és nyugdíjasbérletek mellé járó kompenzáció sem teszi ki egy teljes árú bérlet díját, az állami támogatás pedig évek óta változatlan, míg a benzin ára és az amortizációs költségek folyamatosan nőnek. Emellett Komló földrajzi adottságai, a domborzati viszonyok és az egyes városrészek nagy távolsága is hozzájárul a veszteségek termeléséhez.
A vita és végül a pereskedés csak azon ment, hogy kinek a feladata lenne a hiány kipótlása. A bíróság végül úgy döntött, hogy a városé. Így az önkormányzat minden évben plusz pénzt kér erre az államtól, amely – ahelyett, hogy átalakítaná a tömegközlekedés finanszírozási rendszerét – egyelőre utal is.
Fotó: Michał Kwaśniak/Flickr
