2022. június 27.
KezdőlapHírekMesél a kiskert

Mesél a kiskert

Komló Kulcsokkal vacakolunk egy erdő szélén a töksötétben csütörtök kora este valahol Komló szélén. Végül csörren a lánc, ahogy leomlik a lakat szorítása alól.

Felfedezek a kisház bejárati ajtaja mellett egy párnákkal kibélelt kosárkát és két üres tálkát. – Igen, járt a kerthez egy macska is, még csak egyszer láttam távolról, de a kaját, ahogy nézem, megette.

Vajon a macska benne volt az árban? Nagyobb felelősség macskával kertet venni, mint macska nélkül. – Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, de közben sikerül az újdonsült tulajdonosnak kinyitnia a ház ajtaját.

Belépünk a takaros apró szobába, amit egyetlen villanykörte terít be gyér sárgás fénnyel, de így is rögtön feltűnik számtalan apró érdekes részlet. Minden érintetlenül van hagyva. Szépen rendben bevetve az ágy, tisztálkodási szerek a polcon, régi bányász kitüntetések a falon, több doboz magyar kártya egy dísztálban. Még a szag is az a hamisítatlan „kert szag” amit csak ilyen kisházakban érezhet az ember. Egyből beugrik pár régi emlék, ahogy a mamáméknál állok 8 évesen egy nagyjából ugyanilyen szobában, és hallom, ahogy hangosan spriccel a szóda a házi málnaszörppel negyedig megtöltött pohárba. Szinte érzem az ízét. Olyan az egész, mint egy időutazás.

Ahogy elveszek a részletekben, egyre inkább egy különös bűntudattal vegyülő szomorú érzés fog el. Ezt a helyet más esetben soha nem látnám. Egy titoknak lettem a részese. Belepillanthatok valaki más életébe. Látom, hogy szeretve volt ez a kis kert, látszik a rendből, a tiszta, ámbár kissé poros poharakból. Az előző tulajdonosa szerette ezt a helyet, most mégis túladott rajta…

Vajon hiányzik neki a macska?

További cikkeink
- Hirdetés -spot_img

Minden más

Random