Hírek

Ezekben a városrészekben ítélték kockázatosnak a csapvíz fogyasztását

Komló – Összesen 2700 vízmintát vizsgáltak meg országosan a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nyitott laboratórium nevű programjában. A beküldött minták ötödénél határérték feletti ólomtartalmat állapítottak meg.

 

A vizsgálatok szerint elsősorban a régi épületekből származó mintáknál lépi át a víz ólomkoncentrációja a megengedett értéket, de a víz kiengedésével nagymértékben csökkenthető az ólomtartalom. Rövid folyatás után a minták kétharmadában visszaesett a fém koncentrációja a határérték alá.

A konkrét vizsgálatok mellett egy térképen összesítették, hogy koruk alapján mely lakóházakban mennyire esélyes az ólommal szennyezett csapvíz.

Az épületkor adatok a 2011. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatalból származnak, tehát a térképek a 2011. után bekövetkezett változásokat nem jelenítik meg.

Fontos, hogy egy adott épület, lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos kockázattól, mivel egy régi építésű, magas kockázatúnak ítélt épülettömbön belül lehet új építésű épület (aminek a kockázata alacsony) és ennek a fordítottja is igaz lehet: egy új építésű épülettömbben is lehet néhány régen épült ház, amelyeknek a kockázata magas lehet. A kockázatot az is csökkenti, ha egy régi épületben a régi ólom vízvezetékeket már kicserélték.

Városunkban is lehetnek érintett lakóházak, legalábbis a térkép alapján kockázatosnak ítélték:

  • Újtelepet, Béketelepet;
  • a Bajcsi Zsillinszky utcát;
  • a Kossuth Lajos utca Templom tér utáni szakaszának egyes részeit;
  • az Ady Endre és a József Attila utcát;
  • Anna akna egyes részeit, és az Engel Adolf utca egy rövidebb szakaszát;
  • Gesztenyés pár területét;
  • Mecsekfalu középső részét;
  • Mecsekjánosi főutcájának és a vele párhuzamosan haladó Iskola utcának egy-egy oldalát;
  • egész Kisbattyánt;
  • és Zobákpuszta nagy részét.

 

Mi a baj az ólommal? 

Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek az egészséghatásai régóta ismertek. Gátolja a vérben az oxigén szállításáért felelős hemoglobin termelődését, illetve különböző enzimes folyamatokat, emellett az idegrendszerre lehet toxikus, azaz mérgező. Az ivóvízben előforduló határérték feletti ólomkoncentráció első­sorban a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolhat káros hatást.

Hazánkban az ivóvíz minőségére vonatkozó paramétereket kormányrendelet határozza meg. Ez a kormányrendelet, illetve a benne lévő előírások az Európai Uniós ivóvíz-irányelven alapulnak. Mind a kettő jelenleg 10 mikrogramm/literes határértéket határoz meg az ólomra vonatkozóan.

Ahol tehát a határérték feletti az ólomtartalom, mindenképp érdemes jól kifolyatni a vizet, és a lehetőségekhez mérten vezetékeket cserélni. További részletek pl. ITT

A Nyitott Laboratórium program keretei között 2020. március 31-ig lehet ingyenesen bevizsgáltatni, az otthoni csapvíz mintákat, erről bővebb információt a projekt oldalán találhatunk.

 

Frissítés!

Komlón nem használtak ólomcsövet, mert drága volt 

Sokan aggódni kezdtek az adatok miatt, ezért megkértük a vízművet, hogy reagáljanak rá.

A szolgáltatónál kérdésünkre elmondták, hogy Komlón a vízellátó közmű rendszeren (fővezetékek és bekötő vezetékek) gyakorlatilag már nincs ólomból készült vezeték. Korábban is csak a vízmérők beszerelésénél volt használatos kötőcső, melyeket mára flexi kötőcsövekkel, illetve inox kötőcsövekkel már helyetesítettek. Jellemzően történelmi nagyvárosokban alkalmazták az építkezések során az ólom anyagú csöveket, mert tartós és megbízhatóak, de drágák voltak. A felmérés most csak arra mutatott rá, hogy a 2011-es népszámlálás során lekért adatok alapján hol találhatóak azok az épületek, amelyekben még lehet (!) ólomból készült cső. Ez azonban nem jelenti, hogy valóban van is. Komlón – ahogy az országban mindenhol – szigorúan ellenőrzik az ivóvíz minőségét, és eddig soha nem volt probléma az ólomtartalommal.

 

A Magyar Víziközmű Szövetség is sajtóközleményt adott ki az ügyben:

“Több hazai sajtóorgánumban jelent meg a hír, miszerint a vízminták ötödében mértek magas ólomtartalmat.

Nagy Edit, a MaVíz főtitkára felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Ahogyan arra az említett cikkekben is kitérnek: „csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat: az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja”. Ami még fontos információ ehhez kapcsolódva, hogy valójában az 1945 előtt épített épületeket, lakóházakat és közintézményeket érintheti ez a probléma.
A víziközmű szolgáltatók a vízmérőig felelősek a szolgáltatott ivóvíz minőségéért, a belső hálózatot a fogyasztó KÖTELES karbantartani és gondozni. A víziközmű szolgáltatók védelmében fontos elmondani azt, hogy szigorú kritériumok alapján, napi szinten ellenőrzik az általuk szolgáltatott, hálózatba bocsátott ivóvizet, amely országos szinten valóban kiváló minőségű.

A magyarországi ivóvíz presztízsének, valamint a szolgáltató vállalatoknak a védelme érdekében felhívjuk a figyelmet, hogy nem általános, hanem lokális problémáról van szó, amely néhány ezer embert érinthet közvetlenül! Akinek félelme van az elfogyasztandó csapvíz ólomtartalmát tekintve, annak javasoljuk, hogy csatlakozzon a Nemzeti Népegészségügyi Központ projektjéhez, ahol ingyenesen tudja ivóvizét megvizsgáltatni. Ezen felül a szolgáltatott csapvíz minőségével kapcsolatban a területileg illetékes helyi víziközmű szolgáltatók is örömmel állnak az Önök rendelkezésére.”

 

/forrás: Világgazdaság/

Schell Bence- Katus Eszter

Szólj hozzá!