Vélemény – A napokban több jobbnál jobb cikk írta le, Orbán Viktor hogyan építi ki új, modern feudális rendszerét.
Szinte minden hétre jut egy-egy ellenzéki médium bezárás, átvétel, felvásárlás. Megszűnt Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, Mészáros Lőrinc a fél országon kívül felvásárolta a vidéki lappiacot is, Andy Vajna kormánybiztos kezében a Tv2, a Rádió 1, a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld nevű lapok. Most a kormány körei átvették a Hír TV-t, mi pedig a vállunkat rándítva még talán kínosan össze is kacsintunk, hogy “látod-látod, van még lejjebb, mindig mondtam én.”
A sajtótermékeken kívül persze számos más cég, vállalat és ingatlan a kormányközeli haverok kezébe került, elég csak ismét Mészáros Lőrinc nevét és az ő épp ésszel felfoghatatlan gazdagodását említenem. (Ezzel jönni már szinte elcsépelt közhely, de valóban az?) Viszont valahogy, valamiért ez nem üti már meg az emberek ingerküszöbét, vagy a korrupció sokakat talán soha nem is érdekelt igazán. Nem értjük, mi az a közvagyon. Közben minden napra jut egy közbeszerzés, hotelvásárlás, lehet, sokan már unják is hallgatni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy éppen magánkézbe vándorol az országunk vagyona.
Azt kérdezem, meddig van lejjebb? Mi az a pont, amikor már addig feszül a húr, hogy szóvá is teszi valaki? Lesz egyáltalán ilyen? Önmagára lel vajon valamelyik véresre vert ellenzéki párt?
Nem szabadna apátiába süllyedni, mert egyre csak fogy a tér, míg végül egyáltalán nem lesz levegő a társadalom másképpen gondolkodó fele körül. Nagy a felelősség, a kérdés, hogy meddig mehet el a rendszer.
Alkalmazkodni kellene a jelenlegi viszonyokhoz, be kéne látni, hogy muszáj áldoznunk, előfizetnünk még a függetlenségüket megőrzött sajtótermékekre, mert végül nem marad semmi és senki, aki feltárná a rendszer gaztetteit, aki beszámolna a valóságról. Ha ez így megy tovább, végül teljesen elfogy az életterünk.