A G7 nevű gazdasági portál állított össze egy listát azokról az állami beruházásrokról, amelyek finoman szólva sem éppen sikertörténetek. Ezen projektek megtérülése vagy bármiféle értelmes célja kétséges, viszont nagyon sokba kerülnek, így aztán a gazdaságból kivont pénzeket duplán is elpazarolják.
Van itt kihasználatlan kikötő, bezárt repülőtér, semmibe vezető vasúti sín és üres pláza is. Ami azonban a leginkább szíven ütött minket, az az ötödik helyre sorolt M6-os autópálya. Erről a következőket írta a portál:
5. M6-os autópálya – 1,5 milliárd euró (2010)
„Hiába üres a pécsi autópálya, hiába tartja az ország nagy része minimum megmosolygótónak a dombokba épített 4 alagutat, azért a legtöbben úgy gondolják, hogy a dél-dunántúli térségnek fontos volt a sztráda megépítése. A Dunaújváros és Pécs közti szakasz építési költsége közel 500 milliárd forint volt, a magyar állam évente 70 milliárd forint szolgáltatási díjat fizet az építő és üzemeltető cégeknek, 30 éven át. Nominálisan ez 2100 milliárd forint.
A sztrádát Dunaújváros után napi 11 745 jármű használja, Pécsnél az M60-ast már csak napi 4823. Ha a magasabb járműszámra osztjuk el az évi 70 milliárdos költséget, akkor azt kapjuk, hogy minden egyes utazás 16 ezer forintjába kerül a magyar adófizetőknek. Ilyen magas útdíjat nyilvánvalóan senki nem lenne hajlandó megfizetni. Az évi 70 milliárdból 30 éven át sokkal hasznosabb projekteteket is meg lehetett volna valósítani Tolnában és Baranyában.”
Arról, hogy mennyire nem hozott fellendülést Baranyának az M6-os autópálya, már sokan írtak (pl. a 444 is), mint ahogy az is előkerül időközönként, hogy megépítik végre a Bóly és Ivándárda (országhatár) közötti szakaszt. Hogy mégis mi vele a legnagyobb probléma (azon túl, hogy szétlopták az egész beruházást), arra nehéz választ adni, de az biztos, túl későn épült meg: éppen addigra, amikor már az összes bánya bezárt, a munkaerő pedig kiáramlott a megyéből.
Fotó: Jojóka/Wikipédia
