Baranya – Januárban három alkalommal is volt árvíz az Abaligeti-barlangban. A jelenség teljesen természetes, többen mégis aggódni kezdtek a kialakult helyzet miatt, ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park közleményt adott ki, melyben elmagyarázzák a legfontosabb tudnivalókat a témáról.
Az Abaligeti-barlang szinte teljes hosszában patak csörgedezik. A barlang kialakulása főként ennek köszönhető: a patak vize és a benne szállított hordalék az évezredek alatt formálta ki a járatrendszert. Ez a folyamat pedig napjainkban is tart.
A patakot a barlang felett lévő vízgyűjtő terület táplálja. Esőzések során a csapadékvíz beszivárog a talajba, a kőzet repedésein átjutva pedig a bejut a barlangba, ahol patakká egyesül, ami végül belefolyik az Abaligeti tóba.
Hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék alkalmával, továbbá hóolvadáskor viszonylag rövid idő leforgása alatt hatalmas mennyiségű víz jut be a repedéseken és a víznyelőkön keresztül a barlangba. A patak vízhozama megsokszorozódik. A növekvő vízmennyiség következtében – a folyók áradásához hasonlóan – megemelkedik a patak vízszintje.
A barlang esetében, mivel a járat nagysága, valamint a bejárati szakasz keresztmetszete adott, az egységnyi idő alatt érkező víz mennyisége jóval meghaladja a távozni képes víz mennyiségét, ezért a folyamat még látványosabb. Ilyenkor rendszerint víz alá kerülnek a kiépített járdák és lépcsők, sőt, alkalmanként a korlátok is, a víz energiája sokszorosára nő, így a látogatás nem lehetséges, a barlangi túrák elmaradnak.
/címlapkép: Duna-Dráva Nemzeti Park/
