A kopaszodás a legtöbb férfi életében egy kisebbfajta traumával ér fel, hiszen igen fájó látni azt, hogy a korábbi dús hajkorona egyre ritkább és ritkább lesz, egyre több helyen válik láthatóvá a fejbőr, és mindez ellen semmit sem tudnak tenni.
Ám a természet sokszor kegyetlen, hisz hiába hullik ki szép lassan a haj, a többi testtájon lévő szőr viszont továbbra is “él és virul”. Emiatt jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon felhasználható-e a testszőrzet a hajbeültetés során? Ennek járunk most utána.
Miért lehet(ne) jó ötlet a haj pótlása testszőrzettel?
Habár a hajbeültetés manapság egyre szélesebb körben alkalmazott módszer (nem mellesleg az egyetlen, ami valóban hatásos a kopaszodás ellen), sajnos nem mindenkinél végezhető el.
Akinél ugyanis a hajhiány túlságosan kiterjedt, vagy eleve ritkás, kevés haja volt, annál előfordulhat, hogy a tarkótáji donorterület sem tartalmaz elég hajszálat, amit át lehetne ültetni a kopasszá vált részekre. Átlagosan ugyanis maximum kb. 12.000 hajszál az, amit át lehet helyezni anélkül, hogy a tarkón észrevehetően megritkuljon a haj.
Előfordulnak olyan esetek, hogy valakinek sajnos nincs elegendő átültethető hajszála, viszont erős testszőrzetből nincs hiány. A legtöbb férfi pedig nem is bánná, ha kevésbé lenne szőrös a mellkasa vagy a lába, ha cserébe visszakaphatná a dús hajkoronáját. Ezért elméletben valóban remekül hangzik, hogy a hajbeültetés során alkalmazzunk szőrszálakat, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez sajnos csak ritka esetekben működik.
Miért nem lehetséges?
Először is azért, mert a haj- és szőrszálak felépítése és jellege különböző. A szőrszálak mélyebben gyökereznek, és a körülöttük lévő szövetek is kényesebbek, emiatt már a kivételük során is nehézségek merülnek fel.
Emellett a fejbőr az alatta lévő koponyacsont miatt feszes, így a hajhagyma egységek is egyszerűbben kiszedhetőek, a szőrszálak alatt viszont zsír vagy izom húzódik, emiatt a puhaság miatt pedig meglehetősen nehéz precízen eltávolítani a graftokat.
Mindazonáltal azt is érdemes tudni, hogy a szőrszálak eleve gyengébbek és sérülékenyebbek a hajszálaknál, könnyebben roncsolódnak és szétmállanak, így sajnos nem alkalmasak a haj pótlására.
Mindez nem csupán elméleti feltételezés, ugyanis több kísérletet is végeztek a módszer tesztelésére, ám a legtöbbnél igen rossz eredmények születtek. Csupán néhány esetben jártak sikerrel, ahol a páciensek ázsiai (pakisztáni, indiai, török) férfiak voltak, az ő szőrzetük ugyanis különbözik az európai emberekétől.
Mi lehet akkor a megoldás?
Bár a testszőrzet hajként való alkalmazása a fentiek miatt nem lehetséges, ugyanakkor a helyzet mégsem reménytelen. A testszőrzetet eleve nem önállóan alkalmaznák a haj pótlására, inkább csak kiegészítésként, a beültetett terület sűrítésére.
Erre viszont megfelelő a mezoterápiás kezelés, illetve a mikropigmentáció is. Az előbbinél a még meglévő hajszálakat erősítik, az utóbbinál pedig apró pontokat tetoválnak a fejbőrre, így a haj dúsabbnak, összefüggőbbnek tűnik.
