Ma van a Nemzetközi sajtószabadság napja. Lehet, hogy sokan úgy érzik, soha nem volt még ilyen szabad és kiegyensúlyozott a sajtó, de mi, újságírók azt tapasztaljuk, hogy a munkánkat nap mint nap megnehezítik. A közintézmények, a kormánypárti politikusok és kormányközeli cégek (jogos) kérdéseinkre nem válaszolnak, válasz helyett pökhendi, arrogáns kinyilatkoztatásokat tesznek, ha pedig van rá lehetőségük, megszabadulnak azoktól, akik rájuk nézve kellemetlen cikkeket írnak. A közmédiát saját szócsövüknek tekintik, az arányosságra nem adnak, a saját médiumaikat közpénzekkel tömik ki, a műsorokat gyakran hamis hírekkel töltik meg. Mindez ellen a Médiatanács nem lép fel.
Fontos hangsúlyozni, hogy mi, újságírók, csak egy valamit szeretnénk: dolgozni, tudósítani és tájékoztatni úgy, ahogy azt a szakma megkívánja: elfogulatlanul, széleskörűen. Ha ehhez meglesznek a feltételek, akkor mondhatjuk ki, hogy valódi szólás- és sajtószabadság van. Addig nem.
Ma az Európai Parlamentben is tárgyaltak arról, hogy fel kell lépni a sajtószabadságot fenyegető veszélyek ellen. A következő állásfoglalást fogadták el a képviselők:
• Több támogatást az oknyomozó újságíróknak és közszolgáltatóknak
• Független testületet az újságírókat értő fenyegetések kivizsgálására
• EU-s szabályokat az elhallgattatást célzó perek ellen a tagállamok hozzanak létre és tartsanak fenn biztonságos jogi és egyéb környezetet az újságírók számára.
A Barbara Spinelli (GUE/NGL, Olaszország) által jegyzett nem jogalkotási állásfoglalást 488 szavazattal 43 ellenében 114 tartózkodás mellett fogadták el.
– Az EP felkéri a Bizottságot, hogy az uniós költségvetésen belül biztosítsa a támogatást a tömegtájékoztatás sokszínűségét és szabadságát megfigyelő központ Médiapluralizmus Monitorának valamint szülessen a média sokszínűségét fenyegető kockázatok értékelését szolgáló mechanizmus.
– A jelentés arra kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a közszolgáltatók és az oknyomozó újságírás számára nyújtott pénzügyi támogatást, anélkül hogy a szerkesztőségek munkájába beavatkoznának, valamint azt javasolja, hogy rendszeresen ellenőrizzék a médiatulajdonosokhoz jutó közpénzeket.
A sajtószabadság rendszeres nyomon követése
A tagállamoknak az újságíró szervezetekkel együttműködve létre kellene hoznia egy független és pártatlan szabályozói szervet, amely nemzeti szinten foglalkozik az újságírókkal szembeni erőszak és fenyegetések figyelésével, dokumentálásával és bejelentésével. A fenyegetett újságíróknak az öncenzúra elkerülése érdekében megfelelő jogi védelemre kell tudniuk támaszkodni.
Online zaklatás, bosszú pornó és gyermekek szexuális kizsákmányolása
A jelentés szerint ezek a jelenségek egyre aggasztóbb méretet öltenek, ezért ki kell dolgozni olyan jogszabályokat, amelyek az emberi méltóságot egyértelműen sértő tartalmak felfedezésére, jelzésére és a közösségi médiából történő eltávolítására irányulnak.
Álhírek – a tények ellenőrzésének előmozdítása
A szöveg emlékeztet arra, hogy az „álhír” fogalmát sohasem szabad sem a nyilvánosság médiába vetett bizalmának aláásására, sem a kritikus vélemények hitelrontására és bűncselekménnyé nyilvánítására felhasználni.
Az objektív tájékoztatás elősegítése érdekében bátorítja a közösségi médiát üzemeltető vállalatokat és az online platformokat olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára az álhírek jelzését és megjelölését a gyors helyesbítés megkönnyítése érdekében.
Végezetül a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy úgynevezett Anti-Slapp – a közéleti részvétel elleni stratégiai pereket meggátló – irányelvet, amely megvédi a független médiumokat az elhallgattatásuk vagy megfélemlítésük céljából indított perektől.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Az EP mellett itthon is felléptek a média reformjáért. A Mérték Médiaelemző Műhely, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az aHang közös akcióját a közmédia felszabadításáért a Mérce élőben közvetítette. A videó ITT elérhető.
Fotók: pixabay.com, nyitókép: Mérce
