Minden más

Megismétlődik vajon a Corvus tragédiája?

Csütörtök délelőtt lezuhant a Magnus Aircraft Zrt. eFusion típusú kisgépe Pogánytól nem messze, a fedélzetén két fővel. Mindketten meghaltak. Most már tudjuk, hogy az egyik áldozat egy tapasztalt pilóta, (a Magnus Aircraft berepülőpilótája) Bálint János volt, míg társa a Siemens egyik szakembere. A baleset okát még vizsgálják, vélhetően elektromos zárlat keletkezett. (A beszámolók szerint a kisgép szinte megállt a levegőben, függőlegesen zuhant a földre, ahol kigyulladt és kiégett.)

Azon túl, hogy a magyar repülőgépgyártás két kiemelkedő szakembert veszített ma el, a családjaik pedig szeretteiket, felmerül a kérdés, vajon beárnyékolja-e a tragédia a Magnus Aircraft és a pécsi repülőgépgyártás jövőjét, ahogy egykor a Corvus Aircraftét?

 

11 évig tartott az eljárás

Kecskeméttől nem messze, Ballószögön 2004-ben alakult egy cég, amely repülőgépeket kívánt fejleszteni és gyártani – ez volt a Corvus (azaz Holló) Aircraft. A mérnök és tulajdonos Voloscsuk András, valamint Gecse Tamás vezette kis csapat ki is fejlesztett egy kisrepülőt, ami a Corvus Corone nevet kapta. Az ígéretes és szép reményű kisgép karrierje azonban hamar derékba tört.

Ebből a gyártmányból ugyanis két darab is tisztázatlan körülmények között zuhant le.

Az egyik eset Bugacpusztán történt 2007-ben. Akkor egy 46 éves tázlári pilóta és 32 éves holland utasa halt meg. A másik katasztrófa külföldön következett be egy évvel később.

Corvus Corone

A Corvus Corone Mk. II típusú kisgépek a közlekedési hatóság  határozata alapján sokáig nem repülhettek itthon egy ideig, nem volt ugyanis kizárható, hogy a műszaki vagy konstrukciós hiba okozta a szerencsétlenséget.

A vizsgálat és az eljárás 11 évig tartott. Jogerősen idén februárban született felmentő ítélet, amely kimondta: Voloscsuk András, S. Sándor és P. János tervezők nem felelősek a bugacpusztai tragédiáért. A két szakember egyébként – legutóbbi információink szerint – ma is a Magnus gárdáját erősítik.

Az eset és az azt övező vizsgálatok azonban nehéz helyzetbe hozták a céget, bár igaz, még sikerült kifejleszteniük a Corvus Racert, amelyet Besenyei is használt műrepülései során – illetve a Corvus Phantomot is.

A ballószögi magyar repülőgépgyártás azonban úgy tűnt, végleg halálos sebet kapott, amikor a NAV csalás miatt indított eljárást a Corvius Aircraft ellen. A gyanú szerint ugyanis fiktív számlákkal igazolták egy 400 millió forintos támogatás elköltését. A cég ellen végül felszámolási eljárás indult 2011-ben, az eszközöket és tervrajzokat pedig lefoglalták.

 

A Holló Főnixként éledt újjá, majd átalakult

A volt ballószögi polgármestert, Katona Imrét azonban nem hagyták nyugodni a történtek, és elhatározta, hogy megmenti a gyártást. A romokon új céget alapított 2011-ben: a Corvus Hungaryt, amely folytatta a repülőgépgyártást, elvileg új alapokon.

Voloscsuk vezetésével kifejlesztették a Corvus Fusiont, amit Olaszországban gyártottak le, ugyanakkor Kínában is készítettek hasonló gépeket. Ott szintén Voloscsuk volt a mérnök, az volt a Corvus-China. A szakember tagadta, hogy bármilyen visszaélés történt volna a Ballószögön zárolt, egymilliárdot is meghaladó értékű vagyonnal, mivel azt ő maga adta át az adóhatóságnak, hiánytalanul. Vagyis a repülőgépek terveit elvileg nem vitték tovább – ehhez képest hamarosan egy, a Corvus gépekre nagyon hasonlító kisrepülőt mutatott be a Magnus Aircraft Zrt, a Magnus Fusiont.

Véletlenek persze nincsenek: Katona Imre ugyanis  új partnereket keresett a repülőgyártáshoz, és talált is: így lett a Corvus Hungary-ből Magnus Engineering Kft., és így alakult meg 2014-ben a Magnus Aircraft is. Jelenleg mindkét cégben ugyanaz az ember, Boros László tölti be a cégvezetői posztot.

 

Új gép, régi gyökerekkel?

Bár a cég hangsúlyozza, hogy a Magnus Fusion saját fejlesztés, egy korábbi sajtóközleményükben mégis a még Ballószögön gyártott Corvus Racert nevezik rokonnak, pontosabban „nagybátynak”. Boros László később ezzel szemben már azt nyilatkozta, hogy a gépeknek csupán „a szárny profilja rendkívül hasonló”.

Corvus Fusion
Magnus Fusion

 

Hatalmas a tét

Hogy a Magnus elektromos és hagyományos kisgépe milyen sikerpályát fut majd be, azt a mai baleset is befolyásolhatja majd. A pogányi  reptéren épülő repülőgépgyártó üzem alapkövét tavaly augusztusban tették le, és nyár végére készülhet el. Az összesen 5,1 milliárdos beruházás egy részét a magyar állam állja: a kormány 2 milliárd forinttal szállt be az üzletbe. A beruházás azonban nemcsak a munkahely teremtés miatt fontos, hanem azért is, mert a magyar kisrepülőgép-gyártás egyik alapköve lehet. A befektetőket, vásárlókat azonban könnyen elriaszthatja egy ilyen baleset. Fontos lesz tehát mielőbb tisztázni, mi áll a tragédia hátterében.

Egyelőre annyi biztos, hogy a rendőrség – szakértők bevonásával – légiközlekedés veszélyeztetése miatt indított büntetőeljárást az ügyben.

Az MTI szerint a Magnus Aircraft Zrt. elmondta, a Magnus eFusion típusú kísérleti repülőgép tesztrepülés közben zuhant le. A cég együttérez az elhunytak hozzátartozóival. A balesettel kapcsolatban további tájékoztatást csak a hivatalos szakértői vizsgálat lezárta után adnak – írták.


Műszaki hibára gyanakodnak

Az Index másnap arról írt, hogy “mivel kísérleti szakaszban lévő elektromos hajtású repülőgép szenvedett balesetet, több fórumon is rögtön műszaki hibát, a technológia kiforratlanságát hozták fel legvalószínűbb okként.” A cikk rámutat, hogy a fejlesztésben a Siemensre három komoly feladat hárult, elsősorban az akkumulátorok tekintetében:

  • az egyik fő feladat a töltő- és akkumulátorrendszer tökéletesítése, hogy hálózati feszültségről is gond nélkül, gyorsan lehessen tölteni,
  • a kb. 80 kilogrammos, kb. 100 lóerős Siemens elektromotort kilenc, egyenként 8,6 kg-os lítiumos akkumulátor látja el energiával, ezeket a terv szerint jó lenne, ha félóra alatt 100 százalékra lehetne tölteni,
  • a másik fontos paraméter az üzemóra, itt a kívánatos egy-másfél óra repidőt szeretnék elérni egy töltéssel.

Az, hogy a négy éve folyó fejlesztés után idén még nem került piacképes állapotba a repülőgép, főleg annak köszönhető, hogy a fenti feladatok egyáltalán nem egyszerűek. “Az akkuk lítiumos akkuk, ez egyelőre korlátokat szab a kapacitásnak, és technológiai ugrás sem látszik egyelőre. Az biztos, hogy az üzembiztonság mindenek előtt jár, semmiképp nem szeretnének úgy járni, mint a Samsung járt a Galaxy Note 7 telefonnal” – fogalmazott korábban az Indexnek a cég sajtósa az egyik legkomolyabb technológiai és egyben üzleti kockázatot jelentő tényezővel kapcsolatban. Ha azt vesszük, hogy az eFusion szinte felismerhetetlenné égett a mostani balesetben, ez a gondolat különösen figyelemreméltó – írja a cikk.


A Magnus milliárdos terveiről és furcsa hátteréről ITT olvashat.

Szólj hozzá!

Hirdetés