Hírek

Színbe borultak a Kincses Park padjai

Komló – Az időjárás és az évek megviselték az öt éve átadott Kincses Park padjait az Arborétumban. Ma azonban lakossági összefogással új külsőt kaptak az utcabútorok. 

A Szilvási Általános Iskola kisdiákja 2009-ben vesztette életét egy  tragikus repülőgép-balesetben. Arnold nagymamája, Notheisz Attiláné szeretett volna méltó emléket állítani elhunyt unokájának egy különleges játszótér képében. Az elképzeléseket végül sikerült valóra váltani: közadakozásból, önkéntes munkával, valamint önkormányzati segítséggel 2013-ban átadták a Kincses Parkot.

A város egyik legjobb játszóterét azonban az idő és a vandálok sem kímélték: a totemoszlopot megrongálták, egy emléktárgyat elloptak, a padokról pedig lassan lekopott a festék.

Notheisz Attiláné segítséget kért a padok felújításhoz, és a komlóiak válasza nem maradt el. A Napi Komló/7300.hu felhívására számos adomány érkezett: több doboz festék, ecset és csiszolópapír.

Így nem maradt más hátra, csak a munka. Csapatunk szombat délután ezért a helyszínre ment és nekiállt:

Csiszoltunk…

..aztán festettünk.

Egészen addig, míg a régi, kopott padok új, színes padokká nem váltak.

Köszönjük mindenkinek, aki bármivel hozzájárult a felújításhoz! Rengeteg festékünk maradt még, amit természetesen fel fogunk használni: szeretnénk azokat a további padokat és játékokat is lefesteni a Kincses Parkban, amelyekre már ráfér. Ha pedig azzal végeztünk, további helyszíneket keresünk, ahol segíthetünk. (Javaslatokat szívesen veszünk!)

Köszönjük a komlóiaknak, hogy ismét mellénk álltak: együtt bármire képesek vagyunk! 🙂


A Parknak lelke van, ami a jó dolgokról szól!

„Lassan négy éve …. Rohan az idő, ám az érzés állandó marad. Maholnap útra indulnak a barátok, társak és elviszik az emlékeket a közös „KINCSEKET”. Mami tudod… én siettem, hamar szárnyra keltem. Már a magam útját járom, a csillagokat és a végtelent kutatom. Kedves vagy drága mami, hogy félted és szereted ŐKET, a pajtásaimat, a gyerekeket. Amit nekem adtál volna, add nekik, hogy sok-sok mosolyt csaljunk az arcukra. Tudod … a „MOSOLYT”, mert a gyermekek mosolya „KINCS”. Hát így kezdődött …” E gyönyörű és megható sorok egy üzenet, egy üzenet egy nagymamának, aki segített nekem abban, hogy ez a cikk létrejöjjön.

Néhány hete városunkban, az arborétumban egy csodálatos játszóteret adtak át, amely a Kincses Park nevet viseli. A Park gyönyörű környezetben van, messze a város zajától, árnyékos helyen, sok játékkal, padokkal. Létrejöttének „epicentruma” egy tragédia, hiszen négy éve már, hogy egy kisfiút, Arnit elvesztett a családja egy balesetben. Notheisz Erzsébettel a kisfiú nagymamájával beszélgettem a Park létrejöttéről, aki elmondta nagyon örült annak, hogy az ötlete segítő emberekre talált és mindenki pozitívan állt a kezdeményezéshez. Álmodtam egy parkot és itt állok a kapuja előtt. Mindig hittem az emberek jóságában, valahogy meg kell mutatnia magát, ami nem más, mint a SZERETET. Merjünk szeretni. Szeressük a múltat, a jelent, a jövőt. Szeressük a gyermekeket, az időseket, egymást. Szeressük a természetet, a fákat, a virágokat, a madarakat. Szeressük azt, amink van, amit kapunk, és azt, amit adunk. Szeressünk élni, boldogan mosolyogva, mert az élet KINCS és a KINCSES PARKBAN élet lesz. Köszönöm az Szilvási Általános Iskola tanárainak és a gyerekeknek. – mondta a nagymama. A diákok egy csodálatos előadással is megemlékeztek volt barátjukról, a Kis Herceget vitték színpadra, melyek már a címe is igen beszédes, sokat elmond. Ezen kívül táncgálát szerveztek, vásárt tartottak a saját készítésű termékeikből.

A Park létrejöttéhez sok segítséget kaptak a pedagógusoktól, az önkormányzattól. A játékokat Tóth Attila játékkészítő készítette, aki szintén sokat segített, hogy e Park létrejöjjön. Köszönet az embereknek, akik dolgoztak ezen a nem kis feladaton, akik hozzájárultak adományaikkal, ötleteikkel, jó szóval, biztatással és szép gondolatokkal. Köszönjük, mert nélkülük ez nem jöhetett volna létre. Köszönjük KINCS. ( Arnit így hívta az édesapja). A Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület vezetőjének Szarka Elemérnek szimbolikusan egy kulcsot adtam, hogy kísérjék figyelemmel a Park sorsát, vigyázzanak rá. A következő lépés, hogy ebben a szép környezetben egy madár utat hozunk létre, valamint egy kis tavat is szeretnénk. Mindig is azt vallottam, hogy „jó jónak lenni”, örülök, hogy adhattunk valamit a gyerekeknek és azoknak, akik majd ellátogatnak a Parkba, hiszen fontos: mindenki érezze magáénak a Kincses Parkot és vigyázzanak rá, mert lelke van, ami jó dolgokról szól – mondta Notheisz Erzsébet a kisfiú nagymamája.”

B-Ny. Roberta (Napi Komló, 2013)

Hirdetés