Komló – A világ számos városában már több tíz éve sikeresen alkalmazzák a módszert, és egyre több hazai település is kísérletezik a bevezetésével. Mi az a közösségi, más néven részvételi költségvetés, és lenne értelme helyben adaptálni?
Fákat ültetnek, közösségi kertet, és „szereld magad” műhelyt, létesítenek, használaton kívüli önkormányzati lakásokat újítanak fel rászorulóknak. Csak pár ötlet, ami közösségi költségvetésből valósul meg Budapesten a közeljövőben. A főváros mellett a közeli Kozármislenyben, de Miskolcon, Hatvanban, és Sződligeten is alkalmazzák a módszert.
Mi a közösségi költségvetés lényege?
Komlón is hallani olyan kritikákat, hogy nem pont az, ott, és úgy épül meg, ahogy azt többen szeretnék, vagy hogy olyan rendezvényekre mennek el források, melyek a helyi lakosok egy jelentős részének érdektelenek. Erre nyújthat részleges megoldás a közösségi költségvetés bevezetése. Persze az önkormányzat nem tud, és nem is kell, hogy mindenki igényeinek megfeleljen, de így évente megvalósulhatna egy-egy olyan projekt, melyet valóban szeretnének a városlakók. Sőt a lényeg: olyan projekt, amit ők találtak ki!
A közösségi, vagy részvételi költségvetés nagyon leegyszerűsítve, egy olyan önkormányzati program, melynek keretében a település költségvetéséből egy bizonyos összeget olyan dologra költenek melyeket az ott élők találnak ki, majd szavaztak meg.
Ezen persze bőven túlmutat az 1989-ben Brazíliából indult kezdeményezés. Az, hogy a döntési folyamatba bevonják a helyi lakosságot, hogy a döntések előkészítéséhez szükséges tanácskozásokon aktív részvétel szükséges, valódi hatalommal ruházza fel a résztvevőket.
A K-monitor tanulmányában említett tapasztalatok szerint a folyamatok eredményei tekintettel vannak a fenntarthatóság, és a hatékonyság szempontjaira.
Nem jellemzi őket politikai ciklikusság, a résztvevők megfelelő információk birtokában helyi „luxusközjavak” helyett hajlamosak a hosszabb távon előnyökkel járó befektetéseket választani (pl. energiahatékonyság, zöldítés, oktatás). A részvételi költségvetés néhány nagyobb volumenű presztízsberuházás helyett kisebb, célzottabb beavatkozásokat irányoz elő és segít jobban megérteni, milyen közjavakra van és mire nincs valódi társadalmi igény
– olvasható a dokumentumban.
Ezt figyelembe véve még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is megfontolandó lenne a módszer bevezetése.
Hogyan működik?
Nincsen egységes recept, jellemzően különböző modellek jöttek létre helyspecifikusan melyek között találunk átfedéseket. Mi most nézzük meg, szintén nagyvonalakban, hogy Budapesten hogyan zajlik a folyamat:
A lakosok beküldik az ötleteiket melyeket előzetesen jóváhagy egy önkormányzati, és civil szakemberekből álló bizottság. Miután megbizonyosodtak róla, hogy az ötlet megvalósítható, indulhat a szavazás, ahol a helyiek dönthetnek melyik javaslatot támogatják. A legtöbb voksot kapó ötlet pedig megvalósul.
Játszunk el az ötlettel
Vegyük például Kozármislenyt, ahol 5 millió forint volt a lakosok által elkölthető forrás. Ekkora összeget talán Komlón is el lehetne különíteni a költségvetésből. Ez faültetésre, játszótér felújításra és még rengeteg más kisebb projektre elég lehet. Szerintetek városunkban működhetne a módszer? Nektek van ötletetek, hogy mit valósítanátok meg?
Kommentben írjátok meg véleményeteket, akit pedig jobban érdekel a téma itt elérheti a K-monitor ezzel foglalkozó tanulmányát, melyre mi is nagy mértékben támaszkodtunk cikkünk írásakor.
