Komló – Sekély kis patak szeli át a belváros völgyét, nagyrészt rejtve a föld alatt. Nézzük, mit tudunk a Kaszánya patakról.
Már rögtön a nevében sincs egyetértés: Kaszánya vagy Kaszárnya? Mindkét verzióval találkozhatunk, akár hivatalos dokumentumokban is.
Az 1982-es kiadású, Baranya megye földrajzi nevei című kiadványból megtudhatjuk, hogy a patak neve a kaszálni igéből származik, viszont itt is szerepel az r-es és r nélküli verzió.
A Magyar Digitális Helynévtár adatai lapján kiderül, hogy az 1800-as években még Kaszányaként hivatkoztak a patakra, majd később, nagyjából 1979-től már Kaszárnyaként említik. Valószínűleg mindkét elnevezés helyes, a Google térképen amúgy r-betűvel, azaz Kaszárnyaként jelölik.
Végigsétálva a belvároson semmi nem utal arra, hogy egy patak szeli ketté, de ez nem volt mindig így. Mielőtt az 1960-as években a föld alá vezették volna a Kaszánya (használjuk a másik elnevezést is – a szerk.) végigkacskaringózott az akkor még a falusi arcát mutató völgyön. Ahogy ezen az 1959-es légifelvételen is látszik:
A patak ma valahol a volt Carbon épülete környékén tűnik el a föld alatt. Korábban viszont elfolyt a Kodály iskola előtt, a Penny market közelében és a Buszpályaudvar alatt. Persze akkor még ezek az épületek nem léteztek, az iskolát leszámítva.
Szélessége változó, 1-2 méter. Mélysége csekély, sok esetben csak bokáig ér. A közeli házak a szennyvizeiket a patakba bocsátják, ami végig megy a falun, ez a járványok és fertőzések melegágya. – olvasható a Kurta Történetek blogon.
A patakban a bányabezárások után 2002-ben láttak halakat, de a pikkelyesek fajtájára és arra, honnan kerültek bele, soha nem derült fény. Többen arra tippeltek, hogy a közeli mecsekjánosi vagy mecsekpölöskei horgásztóból „szabadult el” néhány példány.
De nem csak vízi, hanem szárazföldi állatot is találtak a Kaszárnyában. Legalábbis a maradványát. 1999-ben írta meg az Új Dunántúli Napló, hogy egy barlangi hiéna csigolyamaradványát találta meg egy amatőr természetjáró.
Ez volt az első ilyen csontlelet a Mecsekben, amelyből a kutatók arra következtethettek, hogy barlangi hiénák is éltek a Mecsekben. Kretzói Miklós őslénytannal foglalkozó professzor a korabeli interjúban megemlíti, hogy barlangi medve, barlangi oroszlán és mamut is élt a környéken. Ami még érdekesebb, hogy szerinte a Városház tér alatt sok mamutmaradvány fekszik.
A kétezres évek elején felmerült a patak felszínre vezetésének ötlete, ez azonban csak álom maradt. A város akkori főépítésze ugyanis nem látott reális esélyt a megvalósításra.
Árvízvédelem miatt 1987-ben hatszázezer forintot költöttek a tisztítására, de már ekkor sem volt pénz a Berek utca alatti szűk keresztmetszetű vízelvezető bővítésére. „Évek óta gondot jelent, hogy nagyobb esőzések idején a Szilvási városrész csapadékvize a Kossuth Lajos utcába folyik” – írta 33 éve a Dunánúli Napló.
Ez a probléma azóta is fennáll, gondoljunk csak a tavalyi esőzésekre.
