2022. június 27.
KezdőlapHírekÍgy zajlottak az 1956-os forradalom eseményei Komlón

Így zajlottak az 1956-os forradalom eseményei Komlón

Komló – Az 1956-os forradalom szele városunkat is elérte. Tüntetések, halálos áldozattal járó összecsapások, rab kiszabadítási akció és számos egyéb izgalmas és tragikus esemény történt a felbolydult városban ezekben a hetekben.

Az események sodrába Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-­os forradalomban című tanulmányából nyerhetünk betekintést.

Komlón az ötvenes években dübörgött az ipar, száz számra érkeztek a csillék a föld gyomrából megrakottan a jó minőségű feketeszénnel. A folyamatosan növekvő termelés kiszolgálására az ország minden szegletéből toborozták az új munkaerőt. Rohamosan nőtt a település népessége. Míg 1949-ben mindössze 6914-en lakták Komlót, addig 1956-ra mintegy 22 ezer lélekszámú várossá duzzadt.

 

A gyorsan növekvő lakosság elszállásolására rohamtempóban épültek a lakások, az úthálózat, boltok és egyéb kommunális épületek. Az infrastruktúra kapkodó kiépítése, és az ide érkező rengeteg különböző társadalmi hátterű ember egyeüttélése feszültségeket teremtett.

Az Alföldről olyan képzetlen, volt mezőgazdasági munkások települtek a komlói bérlakásokba, akiknek a városban élés körülményei idegenek voltak. A szakképzett munkások és az újonnan betelepülők mellett pedig sok kétes alakot is vonzott a város.

épül Kökönyös

Rálőttek a tüntető bányászokra

Ebbe az igazán vegyes, kissé kaotikus közegbe érkezett meg a forradalom, pár nappal a pesti események kezdete után. Október 23-án és az azt követő pár napban csend honolt a városban, zavartalanul működtek a bányák. Nem került sor utcai megmozdulásokra egészen október 26-ig.

Aznap reggel pécsi egyetemisták olvasták fel a követeléseiket a bányába leszállásra készülő munkásoknak, és buzdították őket tüntetésekre.

Ennek meg is lett az eredménye, délután és koraeste több tüntetés is lezajlott a városban. Kökönyösben a Petőfi téren gyülekező fiatalokból és munkásokból álló tüntetők kövekkel és téglákkal dobálták a kivonuló rendőröket, akik riasztólövésekkel és könnygázgránátokkal válaszoltak.

A komlói pártházból (most múzeum – a szerk.) tüzet nyitottak a legényszállóról, vájáriskolából, és a város egyéb területeiről egybegyűlt tüntetőkre. A lövöldözés során egy vájár életét vesztette. A megmozdulásokat szervező vájárok próbálták féken tartani a tüntetőket, de a rendőrség brutális fellépése megakadályozta a tüntetés békés mederben tartását.

Az esti órákban megtörténtek az első letartóztatások.  A rendőrség négy embert vett őrizetbe a legényszállón a tüntetés résztvevői közül.

Tüntetők egy csoportja megpróbálta kiszabadítani a Béta-aknán fogvatartott politikai foglyokat, de ezt megakadályozták a Komlóra vezényelt nagyatádi ezred katonái.

Bal oldalon a városháza, mellete a volt pártszékház.

 

Követelések

A komlói munkások a legtöbb budapesti és vidéki munkástanáccsal együtt elsősorban országos politikai célokat fogalmaztak meg, de a követelésekből kiderül, hogy a bányászok korántsem voltak mindennel megelégedve, hiába volt jobb a helyzetük az ország több más dolgozójánál. A kiemelt juttatásokért nagy árat fizettek a komlói munkások. Magas normák, pótműszakok, túlórák, vasárnapi munkák jellemezték a bányászok mindennapjait.

Követeléseik első helyén állt a szovjet csapatok 48 órán belüli kivonása, a nemzeti függetlenedés, és a munkástanácsok mielőbbi megválasztása az üzemekben. Továbbá követelték a sztálinisták-rákosisták bíróság elé állítását, a párt és állami funkcionáriusok és az államvédelmi hatóság tagjainak felelősségre vonását múltbeli tetteikért, és a politikai foglyok szabadon engedését.

A megfogalmazott pontok közül kitűnik, hogy a komlói munkástanács-tagok megbecsülték a „szocialista Komló” eredményeit, és készek voltak megvédeni saját kezükkel felépített városukat a „provokátorokkal szemben”. Sőt egy városfejlesztési terv kidolgozását is tervbe vették. Javasolták, hogy a város körül létesítsenek gazdálkodásra alkalmas földterületeket, melyek biztosíthatják a település mezőgazdasági önellátását.

Szerették volna a túlórák eltörlését, a munkaidő, illetve a ruhahasználati idő csökkentését, 30%-os béremelést, és egy új a szolgálati évek számát figyelembe vevő nyugdíjtörvényt is. Követelték a katonák és az elítéltek kényszerű alkalmazásának megszűntetését a bányában, és a káderlap-rendszer eltörlését: a jövőben a szaktudás legyen a döntő és ne a kádervélemény.

Illetve követeléseik között szerepelt a forradalom első napjaiban komlón letartóztatottak szabadon bocsátása, és március 15-e, és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánítása.

Napokig tartott a harc

Október 27-28-án tovább folytatódtak a tüntetések, a középületeket rendőrök, és a nagyatádi ezred katonái védték az ostromló tömegtől. Az ÁVH ekkor még ura volt a helyzetnek, 28-án több politikai foglyokat kiszabadítani próbáló csoportot elfogtak és börtönbe zártak.

A Béta-aknai fogolytábor elítéltjei megpróbáltak kitörni, de visszaverték próbálkozásukat. A felkelők egy csoportja pedig támadást intézett egy helyi robbanóanyag raktár ellen, ezt a nagyatádi lövészezred katonái verték vissza.

Férfi a Béke hotel előtt.

A komlói rendőrséget bevetették a Bonyhádról Pécsre tartó felkelők ellen is, az ekkor Zobák-aknánál kialakult tűzharcban egy bányász meghalt, és több felkelő megsebesült. Egyesek fogságba estek.

A komlói forradalom győzelme másnap október 29-én jött el, amikor megalakult immáron másodszor a Komlói Városi Nemzeti Tanács, melyben képviselve voltak a város különböző társadalmi rétegei a bankszektortól a bányászokig.

Október 31-én több egymástól független csoportosulás szervezett tömegakciókat. Tömegtüntetés volt a tröszt előtt, ahol az összegyűltek spontán hangulata alakította az eseményeket, egy nemzetőrt megtámadtak. A rendőrség ekkorra már nem volt ura a helyzetnek, az állomány több tagja egyszerűen elmenekült.

A pártszékház előtt is jelentős tömeg verődött össze ezen a napon. A honvédség szakaszparancsnoka nem vállalta a feloszlatásukat, inkább visszatért állomáshelyére.

A tanácsház előtt is 3-400 ember tüntetett. A tömeg hangadói a rendőrség és a katonaság távozását követelte Komlóról. A különböző helyszíneken létrejött csoportosulások között nem volt meg az összhang, hiányzott az egyetértés.

A szovjetek kivonulnak Komlóról.

 

November 2-án fogdába zárták a volt államvédelmi beosztottakat, összesen 20 főt.

November 3-4-én miután a Városi Nemzeti Tanács információkat szerzett a szovjet csapatok mozgásáról, és várható támadásáról, megkezdte az előkészületeket a város katonai védelmére. Nem volt egyetértés a városban a katonai fellépés mértékéről. Egyesek kemény ellenállást javasoltak, mások egyáltalán nem szerettek volna fegyveres konfliktust.

Végül azok a hangok győztek, amelyek szerint értelmetlen az ellenállás az orosz túlerővel szemben, ráadásul veszélyeztetné a lakosságot. November 3-án este végül letették a fegyvert a komlóiak.

(A cikkünkben használt fényképeket köszönjük a Közösségek Házának és a Komlói Helytörténeti Múzeumnak.)

További cikkeink
- Hirdetés -spot_img

Minden más

Random