Random

Gethás, Kugli, Csonthuszár avagy, hogyan szólították egymást 43 éve a komlói diákok

Egy ismerősöm sikondai nyaralójában kerestem épp valamit, amin rajzolhatnék, amikor az egyik hátsó, félhomályos szoba szekrényének legalsó polcán a kezembe akadt egy puha kötésű, igazán poros kötet. Gondoltam a célnak pont megfelel. A borítóján szereplő Folia Comloensis – Komlói Közlemények feliratot már csak kint a teraszon vettem észre amikor megfordítottam.

Az 500 példányban megjelent folyóiratot még valószínűleg az ismerősöm nagymamája – aki tanárként dolgozott egy helyi középiskolában – tette arra a bizonyos alsó polcra hosszú évekkel ezelőtt.

A kötet egyik érdekessége, hogy angol és német nyelven is szerepel benne a legtöbb kutatás, mely főképp a környékünk élővilágával és földrajzával foglalkozik. Számomra a legérdekesebb mégis a “Komlói vájártanulók ragadványnevei” című tanulmány volt.

Fényes Zoltánné 1978-ban az akkor még 501. sz. Csizmazia Sándor Ipari Szakmunkásképző tanára 102 tanulót kérdezett meg becenevéről. A megkérdezett 102 diák összesen 241 féleképpen hívta egymást, egy tanuló valamiért nem kapott becenevet, a többiekre viszont átlagosan 2-3 elnevezés jutott. További érdekesség, hogy a diákok anno azzal az egy feltétellel járultak hozzá a kutatás publikálásához, hogy a tanárnő a rendőrséggel azt nem közölheti. Ha a rendőrök nem is láthatták, mi most nézzük meg milyen neveket adtak egymásnak a komlói diákok a hetvenes évek végén.

Hallod Szudáni macska focizunk suli után? Persze, Szemmelvejsz Sámuel. Jó ötlet! Szóljunk a Getháséknak is, hátha jönnek. – Ez a beszélgetés akár lejátszódhatott volna az 501-ben 1978-ban.

A szerző szerint a ragadványneveket sokkal szívesebben és gyakrabban használták a diákok mint a “rendes”, hivatalos nevüket. Ennek szerinte az az oka, hogy ezek a nevek keletkezésükből adódóan legtöbbször közös élményre utalnak, és sokkal erősebb a hangulati értékük hivatalos társaiknál.

Nézzünk pár nevet osztályozásuk szerint a teljesség igénye nélkül

 

Valamilyen külső, testi tulajdonságra utal:

Kugli, Lófejű (fejforma), Csonthuszár (sovány), Neandervölgyi (szakállas)

Valamilyen belső, lelki tulajdonságra utal:

Andersen (hazudós, a híres meseíróról kapta), Félszigeti ember (elvágyódik, magányos)

Származásra utaló nevek:

Alföldi, Hosszúhetényi, Kecskebéka (kecskeméti)

Foglalkozás szerinti elnevezések:

Frontmester, Kályhás, Tetőfedő (apjuk eredeti foglalkozása)

Étkezéssel kapcsolatos névadások:

Élelmiszerraktár, Gégefő, Vitamingombóc, (szeret enni)

Hivatalos névből keletkeztek:

Lakat (Lakatos), Géza (Gergyu)

Úr vagy bácsi szavak hozzáadásával keletkezett:

Aknász úr, Józsi bá’

Becenevek:

Szudáni macska, Pántlika, Pepi

Emlékezetes dolog lett a névadás alapja:

Acélfenekű (egyszer beleült egy szögbe), Trágyamotoros (mindig koszos a motorja)

Sajátos nyelvhasználatból ered:

Szemmelvejsz Sámuel (Semmelweis Ignác helyett mondta egyszer)

Televízió, vagy olvasmányélmény az alapja:

Bubu, Don Quijote, Indián, Szamuráj

Szokásairól nevezték el:

Gethás (sokat köhög), Kacatgyuri (mindent gyűjt)

Öltözködéséről kapta a nevét:

Amerikai zekés, Hegedűtok (nagy volt a cipője)

Tanár adta a nevet:

Snyebuci (Snyebola vezetéknévből torzítással)

Szóval ilyen neveket adtak egymásnak a diákok 43 éve, és volt aki ezt ennyire részletesen elemezte. Meglepő, hogy milyen kincsekre akadhatunk véletlenül.

Hirdetés