Harmincnégy évvel ezelőtt, 1987 januárjában pont ezekben a napokban csapott le az országra a mára már legendássá vált nagy havazás.
Most annak is hírértéke van ha leesik 5-6 centiméter hó, de 1987-ben pont ezekben a napokban egy jóval nagyobb hóviharral kellett megbirkóznia az országnak. A több napig tartó havazás január 12-én hazánk jelentős részéhez hasonlóan megyénkben is több helyen megbénította a közlekedést. Rövid időn belül 20-40 centis hóréteg takarta be a tájat.
A Dunántúli Napló 1987 január 13-i számából a következők derülnek ki:
Mínusz 10-18 fokos átlaghőmérséklet, viharos szél, folyamatosan épülő hótorlaszok, és szűnni nem akaró havazás adta fel a leckét az útkarbantartó munkásoknak ezekben a napokban. Az ítélet idő miatt az ország több területén, köztük a teljes Dunántúlon tilos volt autóval útnak indulni.
“Baranyában is csak nagy anyagi áldozatok árán biztosítható a közellátás – Valamennyi közműszállítási vállalat és a honvédség emberei, gépei maximális erőfeszítéssel dolgoznak.” – írta a korabeli Dunántúli Napló.

A megye útjait 48 munkagép járta folyamatosan, a fő közlekedési utakat sikerült két nyomsávban járhatóvá tenniük, de a viharos szél több helyen újra és újra hótorlaszokat épített. A legtöbb jármű a 66-os úton Gödre térségében akadt el, de egy ideig több kisebb település, mint például Óbánya elzárva maradt a külvilágtól.
Komlón a bányászok próbálták kitolni az elakadt buszt.
A Pannon Volán irodájában hajnalban összeült a válságstáb, a fő feladat az volt, hogy a személy és áruszállítást biztosítani tudják. Harminc jármű mentette az elakadt buszokat, de 39 távolsági, és 5 komlói munkás járat így is kimaradt.
Az egyik busz reggel még kivitte dolgozni a bányászokat István-aknára, de visszafelé a buszfordulóban elakadt. A bányászok megpróbáltak segíteni a veszteglő járművön de nem jártak sikerrel.
“Többször szóltam az URH-n, de úgy látszik több helyre kell menniük. Rendesek voltak a bányászok, megpróbálták ki tolni a buszt, de sajnos nem sikerült, azóta itt várok. Egy néni forró teát, kávét hozott, ezúton is szeretném megköszönni” – nyilatkozta Sárkány István buszsofőr dideregve a Dunántúli Napló tudósítójának.
A rendkívüli időjárási helyzetben a hadsereg és a határőrség is segédkezett, a pécsváradi sütőüzemből speciális teherautók szállították a kenyeret az elzárt falvakba, de Mecseknádasd térségébe, illetve Maráza körzetébe is csak a honvédségi terepjárók tudtak behatolni.
Akadozott az áramellátás
Egyes helyeken 6-10 óráig szünetelt az áramszolgáltatás, a szétfagyott vezetékek miatt. A megyében a kisfeszültségű vezetékhálózatban 11 vezeték szakadást, 142 szakaszhibát javítottak ki január 12-én hétfőn.
A Pécsi Hőerőmű csúcsot döntött és maximum kapacitással 270 megawatt teljesítménnyel működött.
Ha van személyes emléketek az 1987-es havazásról osszátok meg velünk kommenten. Ha nem akartok lemaradni további érdekes tartalmakról kövessetek minket Facebookon is.
Illetve ha még többet olvasnátok a témáról ajánljuk a Pécs Ma korábbi cikkét.
/címlapkép: Dunántúli Napló, Cseri László/