Ha felmerül a kérdés, hogy hogyan tudjuk megőrizni szervezetünk egészségét, legtöbben rögtön a vitaminok és ásványi anyagok fogyasztását hozzák fel példaként. Ezek a tápanyagok valóban nélkülözhetetlenek, ugyanakkor nem kevésbé fontos a pre- és probiotikumok szerepe sem, amikről a többség sajnos csak a joghurtreklámokból hallott.
Épp ezért nézzük is meg röviden, hogy melyek a legfontosabb tudnivalók velük kapcsolatban.
A pro- és prebiotikum nem ugyanazt jelenti
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ez a két kifejezés egymás szinonimája, illetve aki tudja, hogy mi a különbség, még az is gyakran összekeveri őket. Ideje tehát tisztázni: a probiotikumok azok az élő mikroorganizmusok (gombák, baktériumok), amelyek az emberi bélflórában élnek, a prebiotikumok pedig az ő táplálékaik (főként emésztetlen rostok).
A probiotikumokat külső forrásból, például a Myrobalan BioTic étrend-kiegészítőjéből lehet bevinni a szervezetbe, ugyanis csak ideiglenesen “lakoznak” a szervezetben, így folyamatosan pótolni kell őket.
A prebiotikumok ellenben hosszú távú hatással is rendelkeznek, és serkentik a probiotikumok termelődését, ugyanakkor ezeknek a bevitelére is ügyelni kell, hogy megőrizzük a bélflóra egyensúlyát.
Mindkettő nagyon hasznos a szervezet számára
Avagy miért is jó nekünk, ha sok pro- és prebiotikum lakozik a szervezetünkben? Az előbbiek például biztosítják a bélflóra egészségét, erősítik az immunrendszert, csökkentik a gyulladásokat, megakadályozzák a káros baktériumok és gombák elszaporodását.
Az utóbbiak pedig a probiotikumok táplálékai, pozitívan hatnak a működésükre, emellett elősegítik a nyomelemek és ásványi anyagok felszívódását, valamint meggátolják, hogy a káros baktériumok megtapadjanak a bélfalon.
Látható, hogy eltérő funkciókkal bírnak, így nem is lehet kérdés, hogy mindkettő pótlásáról gondoskodni kell.
Melyek a legjobb pro- és prebiotikum források?
Most, hogy már tisztáztuk, mi a különbség köztük, és miért hasznosak, térjünk ki arra is, hogy hogyan lehet őket bevinni a szervezetbe.
A probiotikumok kiváló forrása a már említett táplálékkiegészítő, amely 10 féle hasznos baktériumtörzset tartalmaz, így napi 2 csepp is elegendő belőle. A készítményen kívül érdemes még kefirt, élőflórás joghurtot, kovászos kenyeret, lágy sajtokat, savanyú káposztát fogyasztani, melyek szintén bővelkednek e hasznos “élőlényekben”.
A prebiotikumokat pedig főként a magas rosttartalmú élelmiszerekkel lehet bevinni. Ilyen például a zabpehely, a különböző hagymafélék, az alma, az érett sajtok, a vöröslencse és az articsóka.
Az édesszájúak számára kedvező hír, hogy a csokoládé fogyasztása is hozzájárul a bélflóra egészségéhez. Persze ez nem mindegyikre érvényes, válasszunk minimum 70%-os kakaótartalmú, jó minőségű étcsokoládét, ami polifenolokban gazdag! Természetesen ezt sem szabad túlzásba vinni, napi pár kocka is bőven elegendő.
