Komló – Decemberben ismét megszaporodtak a csőtörések a városban. Ennek kapcsán érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy kinek a dolga lenne a megfelelő hálózatfejlesztés. Kiderült, hogy az államé, amely viszont nem áldoz elég pénzt a felújításokra.
2022-ben más hazai településekhez hasonlóan a Komlói Önkormányzat is lemondott a víziközmű vagyonáról a Magyar Állam javára. A BARANYA-Víz Zrt. Önkormányzati tulajdonrészének átruházásának a tervek szerint 2023. május 1-én kellett volna lezárulnia. Ez azonban akkor nem történt meg.
Polics József polgármester (Fidesz) akkor azt nyilatkozta, hogy a komlói és a mohácsi önkormányzat már aláírta az átadásról szóló megállapodást, rövidesen pedig Szigetvár és Harkány is követheti.
Bár ez nem kapott azóta nagy nyilvánosságot, az átadás-átvétel 2023 nyarán végül le is zajlott.
Nagyobb felújításokra továbbra sincs pénz
Az utóbbi hónapok csőtörései miatt szerettük volna megtudni, hogy az új tulajdonosi struktúra hogyan befolyásolja a város érdekérvényesítő képességét a szolgáltatóval szemben.
Polics Józseftől megtudtunk, az önkormányzatnak folyamatos a kapcsolata a szolgáltatóval, ismerik a problémákat, és mindent megtesznek a minimalizálásuk érdekében. A tulajdonos egy önkormányzati konzultációs tanácsot is működtet, ahol a város képviselői jelezhetik észrevételeiket. A polgármester emmellett elmondta, a gördülő fejlesztési tervek minden évben elkészültek, de a nagyobb felújításokra jelenleg nincsen forrás.
“Bízom abban, hogy az eddigi gyakorlatot folytatni tudjuk, hogy közterületi fejlesztés előtt teljes földalatti rendszer felújításokat tudunk elvégezni. Valamint jut nagyobb forrás más rendszerek felújítására is. Sokat jelentene, ha országosan indulna egy azbesztcső kiváltó folyamat” – nyilatkozta.
Katasztrofális állapotok
Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét már hosszú évek óta.
A magyarországi ivóvízhálózat hossza 92 446 kilométer. A hálózat harmada azbesztcement, ezeket főképp az 1960-as és 70-es években fektették. Az eternitcsövek tervezett élettartama maximum 50 év, így ezek a vezetékek már nem bírják sokáig. A PVC csöveket 1970 és 1990 között fektették, ezeket 30-40 évre tervezték.
A következő 20 évben a legóvatosabb becslés szerint is 40 ezer kilométer cső cseréje elkerülhetetlen. Vagyis évente 2000 kilométernyi hálózat megújítása lenne indokolt, ám ennek csak töredékére kerül sor.
Egy korábbi felmérés szerint az ivóvízellátó rendszerek közel 56 százaléka túlnyomóan kockázatos állapotú, ezek 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamukon túl van. A vezetékek annyira rosszak, hogy a víz 22 százaléka elfolyik, néhány régióban azonban ennél is kritikusabb a helyzet: bizonyos területeken ez az arány akár 60 százalék is lehet.
Hogy nincs elég fejlesztés, annak egyik oka, hogy 2013 óta nem történt változás a vízdíjakban, így a víziközmű cégeknek nincs anyagi fedezete a munkálatokra.
/címlapkép: Lajtos kocsi Szilvásban 2024. decemberében. fotó: 7300/
