Hírek

Körtvélyes: Komló legfiatalabb városrészének története

Komló – A város utolsó nagy lakásépítési projektje a 1980-as években zajlott, de a nagyszabású terveknek végül csak a töredéke valósult meg a sikondai szántón.

A 80-as években a város lakosságának fele harminc éven aluli volt, a korabeli népszámlálási adatok szerint ekkor 30160-an éltek itt. Akkor úgy becsülték, hogy ez a szám 1990-re nagyjából 33 ezer főre növekedik, ezért szükségessé vált a település bővítése. Elkezdődött tehát a szóba jöhető területek felmérése.

Az új városrész látványterve /forrás: Dunántúli Napló 1980/

Kezdetben lehetséges helyszínekként felmerült Szilvás, és a volt csecsemőotthon és Mecsekjánosi közötti terület is. A felmérések során kiderült, hogy Szilvás már nem bővíthető tovább, a Mecsekjánosi mellett fekvő terület pedig hiába előnyös közlekedés és közművesítés szempontjából, a talaj nem megfelelő az építkezéshez. Nagy mélységben húzódnak ugyanis a talaj teherbíró rétegei, így amit megspóroltak volna a közművesítésen, elment volna az alapozásra.

A helyszín kiválasztásánál a megfelelő talaj mellett a másik fontos szempont az volt, hogy független városrészként beépíthető legyen. Így esett a választás a Dávidföld mellett található sikondai szántóra.

Miután a hely megvolt, jöhetett a tervezés. A terület beépítésére kiírt országos pályázatra huszonhét terv érkezett, közülük négyet vásárolt meg a város. A legjobb tervekből Hübner Mátyás, a DTV várostervezője elkészítette a végleges programtervet.

 

 

A 3-4000 lakásos lakótelep tervezésénél fontos szempont volt, hogy megfelelő nagyságú zöldterületek legyenek a házak között, hogy elkerüljék a lakótelepek egyhangúságát. Főképp 4-7 emeletes tömböket terveztek, és a kezdeti koncepció szerint iskola tornateremmel, kollégiummal és sportpályával, pihenőpark, sőt a közeli patak felduzzasztásával még egy mesterséges tó is helyet kapott volna az új városrészben.

 

Zajlik az építkezés /forrás: Dunántúli Napló 1984, fotó: Laufer L./

Megvolt a helyszín, készen voltak a tervek, kezdődhetett az építkezés. A terület közművesítését 1981-ben kezdték és 83-ban fejezték be.

 

A munkálatok során megépítettek:

  • 3200 méter vízvezetéket
  • 2042 méter szennyvíz csatornát
  • és 1420 méter hőtávvezetéket.

 

Az új városrész megfelelő kiszolgálásához fejleszteni kellett a hőerőművet, és ekkoriban épült az új szennyvíztisztitó telep is.

Az első házakat 1984 őszén adták át, a Hegyhát utca 1-2 számú épület volt az első, aminek volt címe.

forrás: Csorba Győző Könyvtár

A városrész városépítészeti díjat is nyert a házak egyedi festése miatt, de egy korabeli beköltözővel készített interjúból kiderül, hogy voltak azért bajok a frissen átadott lakásokkal. Nem passzoltak az ablakok, több helyen töröttek voltak a burkolatok.

forrás: Csorba Győző Könyvtár

Az első 19-es jártat 1985 november elsején indult meg a sikondai városrész felé, amelyet csak egy évvel később,  1986-ban a Városszépítő Egyesület javaslatára neveztek át Körtvélyesre.

/címlapkép: Csorba Győző Könyvtár/

Szólj hozzá!

Hirdetés