Komló – Aki próbált már a városban albérletet kivenni, tapasztalhatta, hogy nincsen könnyű dolga. A legtöbb esetben csak ismerősök által, vagy az ismerős ismerősét megkérdezve, szóbeszédekre alapozva, hosszas utánajárással, és némi szerencsével lehet kifogni egy-egy megfelelő ingatlant. Meghirdetett, kiadó lakást szinte alig, vagy egyáltalán nem lehet találni. Az okokat persze lehet sejteni.
A KSH adatai szerint a város jelenlegi népessége 23 388 fő, erre jut 11 271 lakás, de az 1990-es évek környékén volt olyan időszak is, amikor a 30 ezret is meghaladta a városban élők száma. Ebből – és ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy háztartásban általában többen élnek – arra következtethetünk, hogy kihasználatlan ingatlanok márpedig akadhatnak a városban, akár jelentős számmal is.
Hogy megtudjuk, mégis miért nem lehet albérletet találni, megkérdeztünk egy a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanközvetítőt és egy közös képviselőt.
Az elhangzottak alapján a következő lehetséges okokat találtuk:
– Miután elkezdett hanyatlani a helyi ipar, és megnövekedett a munkanélküliség, akik tehették, visszaköltöztek oda, ahonnan anno a városba települtek. Az itt maradó lakásaikat pedig kiadták, sokszor bérleti szerződések nélkül. A nagy távolságok miatt ellenőrizetlenül hagyott albérlők, mindennemű kontroll hiányában több esetben visszaéléseket követtek el. Közüzemi tartozások halmozódtak fel, de olyan történetet is hallottunk, hogy az albérlő eladta a bérelt lakásban lévő berendezési tárgyakat. Elég csak egy ilyen esetnek történnie egy lépcsőházban, a lakóközösségekben gyorsan terjednek a kellemetlen tapasztalatok. Hamar általános lett a bizalmatlanság. Vagyis, ha valaki mégis úgy dönt, hogy kiadja a tulajdonát, megbízható ismerőst keres.
-Fontos összetevő az is, hogy Komlón csak rezsiért, vagy csak nagyon minimális összegekért lehet kiadni a lakásokat, befektetési célból viszonylag kevesen vásárolnak ingatlant. Ebből következik, hogy akik örökölnek, azoknak is inkább csak „nyűg” az újonnan rajtuk maradt hagyaték, és egyszerűbb túladni rajta, mint a csekély bevételt és nagy kockázatot jelentő bérbeadásával vesződni. A helyi ingatlanárak még mindig alacsonyabbak az országos átlagnál, hiába tapasztalható lassú növekedés. Aki el akarja adni a lakását, valószínűleg el is fogja tudni adni, legalábbis az általunk megkérdezett ingatlanközvetítő szerint. Az eladásokon lendít a CSOK és az önkormányzattól igényelhető lakástámogatás is.
– Az alacsony árakon kiadható bérlemények hozadéka az is, hogy az ingatlanos szerint többen feketén, minden szerződést nélkülözve adják bérbe lakásukat, hogy ne kelljen adózniuk a befolyó jövedelemből. Ezáltal viszont korlátozottak a lehetőségeik, ha nem fizet, vagy kárt okoz a bérlő. A szóbeli megállapodás miatt, ha a főbérlő bíróságra viszi az ügyet, őt is megbüntetik az adózatlanul befolyt jövedelme miatt. Esetleg marad az önbíráskodás.
Az általunk megkérdezett közös képviselő azt is hozzá teszi, hogy még abban az esetben is meg tudja keseríteni a tulajdonos életét egy nem fizető albérlő, ha jogilag minden rendben van, készítettek szerződést. Pereskedni az esetleges nemfizetések miatt, senkinek sem kellemes időtöltés, emiatt ha valaki mégis úgy dönt, hogy kiadja a tulajdonát, megbízható ismerőst keres.
– A külföldön dolgozó helyieket három csoportba sorolhatjuk a megkérdezett ingatlanközvetítő szerint. Vannak azok, akik felszámolták az itteni életüket és nem gondolkoznak hazatérésben. Ők túladtak már a lakásaikon. Akik még időnként hazalátogatnak, viszont praktikussági szempontból sokszor inkább fizetik a rezsit, mivel a külföldön megkeresett fizetésükhöz képest ez helyben nem nagy összeg, és így van hova hazatérniük. – ezt már a közös képviselő árulta el számunkra. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik mindenüket hátrahagyva menekültek külföldre, esetleges tartozásaik miatt. Az ő lakásaik berendezetten állnak hátrahagyva, úgy, hogy az eredeti lakók tartózkodási helyeiket sok esetben nem is lehet tudni. Akik pedig egyik csoportba sem tartoznak, és mégis úgy döntenek, hogy kiadják tulajdonukat, megbízható ismerősök által ajánlott bérlőket keresnek, a korábban említett bizalmatlanság, és általános rossz tapasztalatok miatt.
Nagy ritkán mégis kerülnek fel kiadó albérletek az internetre, ebben az esetben pedig rengeteg alul kvalifikált, biztos jövedelemmel nem rendelkező ember jelentkezik a hirdetésre – egybehangzóan állítja a megkérdezett ingatlanos, és közös képviselő is. Ebből is az következik, hogy jóval egyszerűbb az ismerősök között körülnézni annak, aki kiadná a lakását.
Összegezve: több összetevő együttese okozza azt, hogy Komlón nincsenek meghirdetve a kiadásra váró lakások, de a legfőbb probléma az általános bizalmatlanság és a rossz tapasztalatok lehetnek.
