Baranya – Pont ott nem keresnek házakat a falusi csok segítségével, ahol szükség lenne rá. Mint például Baranyában.
Nem feltétlenül a kormány tervei szerint alakul a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználása, legalábbis az ingatlan.com új összesítése szerint – írta meg a Népszava.
A statisztika alapján ugyanis nem a kis, elnéptelenedő falvakban használná fel a többség a legfeljebb 10 milliós állami támogatást (aminek felét lehet vásárlásra, felét pedig felújításra költeni), hanem főként frekventált turisztika központban, így a Balatonon vagy a Tisza-tónál.
Az pedig a szakemberek szerint arra utal, hogy sokan valójában nyaralóként szolgáló lakóház megvásárlására, vagy befektetési célra használnák fel az állami támogatást.
A reménybeli csokosok emellett főleg azokat a falvakat keresik, ahol van óvoda, iskola – vagyis jó az infrastruktúra. Ez pedig szegényebb településkre egyáltalán nem jellemző.
A falusi csokot 2486 olyan településen lehet igénybe venni, ahol 5 ezernél kevesebben laknak. Az összegzés szerint azonban a listán szereplő települések tizedén senki nem érdeklődött ház, lakás iránt – mutatott rá a Népszava.
A legtöbb olyan kistelepülés, ahol egyetlen falusi csokos érdeklődés sem akadt az ország leszakadó kistérségeiben, Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben akad.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Népszavának elmondta, mivel a település elhelyezkedése mellett a kiépített infrastruktúra lehet meghatározó szempont a házvásárlóknak, nem véletlen, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben található kistelepülések iránt a legkisebb az érdeklődés, vagy akár egyáltalán nincs is.
Karczagi Attila közgazdász úgy vélte, a falusi csok jelenleg éppenséggel csak felgyorsítja az elvándorlást a hátrányos helyzetű térségekből.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
(A fotó illusztráció/archív)
