2022. október 05.
KezdőlapCsaládHalloween, mindenszentek, halottak napja – Hogy is van ez?

Halloween, mindenszentek, halottak napja – Hogy is van ez?

A három ünnep szorosan kapcsolódik egymáshoz, több lényeges dologban viszont mégis eltérnek.

Első körben azt érdemes tisztáznunk, hogy három külön ünnepről van szó. Október 31-e éjjele Halloween, november 1-jén van mindenszentek, november 2-a pedig halottak napja.

  • A mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, mely a katolikus keresztény világ ünnepe.
  • A halottak napja katolikus ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért.
  • A Halloween pedig ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, mely az angolszász országokból terjedt el, de mára már hazánkban is egyre népszerűbb.

Mindenszentek

A katolikus, keresztény egyház saját ünnepe, de kialakulása az ősi kelta samhain ünneppel köthető össze. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították, így az őszi téli napfordulóhoz és a halottkultuszhoz köthető ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. IV. Gergely pápa tette az ünnepet egyetemessé és helyezte november 1-jére.

 

Minden szentek napján az emberek meglátogatják, és rendbe teszik elhunytjaik sírját, virágot visznek és gyertyát gyújtanak. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Halottak napja

Az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert hívekért tartott keresztény ünnep. Szent Odiló clunyi bencés apát vezette be az emléknapot, és először 998-ban tartották önálló ünnepként. A katolikus ünnepből az idők során általános, felekezettől független – az elhunytakról való megemlékezésről szóló nap vállt. Ezen a napon mécseseket, gyertyákat gyújtanak az elhunytak emlékére.

A fő különbség tehát a halottak napja és a mindenszentek között az, hogy amíg a mindenszentek az üdvözült lelkek ünnepe, addig a halottak napja az elhunyt de üdvösséget még nem nyert lelkekről szól.

Halloween

Az elnevezés a az angol All Hallow’s Eve kifejezésből ered, ami mindenszentek éjszakáját jelenti, ez rövidült később Halloween-re. Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt. A kelták újéve az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, úgy tartották ezen a napon az élők és holtak világa közti határ falai elvékonyodnak. Az emberek ezen a napon ijesztő jelmezeket húztak, hogy elriasszák az ártó szellemeket.

A töklámpás legendája

A töklámpásról, mint az ünnep meghatározó jelképéről több legenda is fennmaradt. Ezek közül a leghíresebb Jack O’Lantern részeges kovács története.

A kovácsot egy napon felkereste az ördög hogy tartson vele a pokolba, de Jack érthető okok miatt nem akart vele menni, ezért hát egy cselt eszelt ki. Megkérte az ördögöt, hogy válasszon egy almát a fájáról, de miközben felmászott a gyümölcsért, a furfangos kovács egy keresztet karcolt a fa törzsébe. Az ördög annyira félt a kereszttől, hogy nem mert lemászni. A csapdába esett ördög megígérte a kovácsnak (aki élete során sok bűnös dolgot követett el) ha leengedi, a fáról nem kell vele tartania.

Miután megegyeztek eltűnt az ördög. Jack a halála után viszont bűnös élete miatt nem kerülhetett a mennybe, az ördög viszont nem engedte be a pokolba, így a lelke a két világ között rekedt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy bolyongása közben lássa az utat. Kapott is egy izzó parazsat a pokolból amit utána egy kivájt takarmányrépába tett. Ezzel a kis lámpácskával bolyong azóta a lelke az élők és holtak közti világban.

/címlapkép: K. Eszter/

- Hirdetés -spot_img

Kövess minket

8,536RajongókTetszik
60KövetőKövetés
29FeliratkozóFeliratkozás
- Hirdetés -spot_img

Minden más